Ismét a 2022-es energiaválságot idéző magasságokban a gáz ára Európában
Európában a földgáz nagykereskedelmi ára szerdán rövid időre elérte a megawattóránkénti 100 eurót, amire 2022 decembere óta nem volt példa. A kontinens gáztárolói mindössze 75 százalékos töltöttséggel várják a fűtési szezon kezdetét, szemben az egy évvel korábbi 83 százalékkal. A földgáz jelenleg nagyjából háromszor annyiba kerül az európai nagykereskedelmi piacon, mint az Irán elleni háború kirobbanása előtt.
Tizenegy tagállam gyorsítja fel a stratégiai olajtartalék felszabadítását
Az európai energiaügyi miniszterek luxembourgi találkozóján tizenegy uniós tagállam megerősítette, hogy 2027 januárjának végéig összesen 42,6 millió hordó olajat és olajterméket szabadít fel stratégiai tartalékaiból. A mennyiség csaknem felét, 20,5 millió hordót dízel teszi ki. A lépéshez Franciaország, Németország, Olaszország és további tagállamok csatlakoztak.
A megállapodás a Nemzetközi Energiaügynökség korábban meghirdetett, összehangolt tartalékfelszabadításának felgyorsítását jelenti, nem új készletcsomagról van szó. A kormányok célja, hogy a téli hónapokban növeljék a piaci kínálatot, és mérsékeljék az üzemanyagárakra nehezedő nyomást.
Brüsszel szerint nincs közvetlen ellátási hiány, de a kockázatok súlyosak
Dan Jörgensen uniós energiaügyi biztos hangsúlyozta, hogy Európában jelenleg nem fenyeget közvetlen ellátási hiány, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a helyzet rendkívül súlyos, és az ellátásbiztonsági kockázatokat sem szabad figyelmen kívül hagyni. A különbség egyre inkább az üzemanyag rendelkezésre állása és megfizethetősége között húzódik.
A biztos szerint hiába van elegendő olaj és földgáz a piacon, ha annak ára elviselhetetlen terhet jelent a háztartásoknak és a vállalkozásoknak. Közel 50 millió európai számára már jelenleg is problémát jelent otthona megfelelő fűtése, a magas energiaárak pedig az európai ipar versenyképességét is tovább rontják.
Több konfliktus együttesen táplálja a feszültségeket
Az energiapiaci feszültségeket az iráni háború, az orosz–ukrán háború és a jemeni konfliktus egyaránt táplálja, mivel mindegyik akadályozza az olaj és a földgáz zavartalan kereskedelmét. Mindez különösen érzékenyen érinti a dízel piacát, mivel az európai árufuvarozás, a mezőgazdaság és számos iparág továbbra is nagymértékben függ ettől az üzemanyagtól. A tartósan magas dízelárak a fuvarozók költségeit emelik, és az élelmiszerek és más fogyasztási cikkek drágulásán keresztül az inflációt is felfelé hajthatják.
A nyersolaj önmagában nem oldja meg a problémát
Az európai kormányok a stratégiai olajtartalék felszabadítása mellett azt is sürgetik, hogy Brüsszel fordítson nagyobb figyelmet az európai finomítói kapacitásokra. A probléma nem egyszerűen az, hogy mennyi nyersolaj áll rendelkezésre, legalább ilyen fontos, hogy abból mennyi dízelt, repülőgép-üzemanyagot és más feldolgozott terméket lehet előállítani. Az Európai Bizottság tárgyalásokat kezdett az európai finomítókkal a termelés növelésének lehetőségeiről.
A stratégiai tartalékok felszabadítása átmenetileg enyhítheti a piaci feszültségeket, de nem képes pótolni a kieső finomítói kapacitásokat, és nem szünteti meg a nemzetközi szállítási útvonalakat fenyegető veszélyeket sem. A felgyorsított 42,6 millió hordós mennyiség az Európai Unió nagyjából négynapi olajfogyasztásának felel meg, ami elegendő lehet a piaci várakozások befolyásolására és bizonyos átmeneti zavarok enyhítésére, de önmagában nem jelent tartós megoldást.
Európa felkészültebb, mint 2022-ben, de ez nem jelent védettséget
Az Európai Bizottság szerint a kontinens energiaellátása ma ellenállóbb, mint az orosz földgázszállítások 2022-es visszaesése idején. Az Európai Unió azóta 18 százalékkal csökkentette földgázfelhasználását, és jelentősen mérsékelte az Oroszországtól való függőségét. Az energiapiaci kockázatok azonban nem tűntek el, csupán átalakultak.
A közel-keleti konfliktus megmutatta, hogy Európa továbbra is kiszolgáltatott a globális olaj- és földgázpiac zavarainak. A magas energiaárak újabb állami támogatásokat tehetnek szükségessé, miközben a kormányok költségvetési mozgástere sok országban már most is szűkös. Az Európai Bizottság az energiaadózás és a hálózati díjak átalakításával is igyekszik csökkenteni a villamosenergia-számlákat, de a javaslatok nem élveznek egységes támogatást a tagállamok körében.
