Nő a magyar befizetés az uniós költségvetésbe
Magyarország hozzájárulása az Európai Unió közös büdzséjéhez 2027-ben több mint 140 milliárd forinttal emelkedne a 2026-os előirányzathoz képest. A befizetés a tervek szerint 821 milliárd forintról 963,5 milliárd forintra nő, ami 17,4 százalékos emelkedést jelent. A Költségvetési Tanács szerint bár az euróban teljesítendő hozzájárulás változása indokolhatja a növekedést, a költségvetési tervezet erre nem ad magyarázatot.
Két ezermilliárd forint feletti uniós forrás a tervekben
A kormány 2027-ben is jelentős összegeket vár az Európai Uniótól, amelyekből vállalkozásfejlesztési, közlekedési, energetikai, digitális és vidékfejlesztési programokat finanszírozna. A költségvetési törvényjavaslat indokolásának melléklete szerint összesen 2126,1 milliárd forintnyi uniós forrással számolnak. Ebben nemcsak a központi költségvetésben megjelenő támogatások szerepelnek, hanem a közvetlenül a gazdálkodókhoz kerülő agrárforrások és a vámbeszedési költségek megtérítése is. A tervezett uniós források összege így meghaladja a magyar befizetést, a két tétel különbsége mintegy 1162,6 milliárd forint. Ez azonban nem tekinthető Magyarország teljes nettó uniós pozíciójának, mivel a támogatások és a kiadások elszámolása, valamint a pénzek tényleges felhasználása időben eltérhet egymástól.
Visszaeső uniós bevételek a növekvő befizetés mellett
A költségvetés egyik figyelemre méltó ellentmondása, hogy miközben a magyar EU-hozzájárulás emelkedik, az uniós programokhoz kapcsolódó bevételek jelentősen visszaesnének. A Költségvetési Tanács számításai szerint az uniós programok összes bevétele a 2026-ra előirányzott 3706,8 milliárd forintról 1548,5 milliárdra csökkenne 2027-ben. Ez 2159,3 milliárd forintos, több mint 58 százalékos visszaesés. A változás részben az uniós pénzek beérkezésének időzítésével magyarázható: egyes, 2027-ben megvalósuló programok finanszírozását már a 2026 végéig lehívott helyreállítási források biztosítanák. A Költségvetési Tanács kiemeli, hogy a helyreállítási és ellenállóképességi eszközből érkező pénzek többek között a bérlakásprogram, a kis- és középvállalkozások támogatása, valamint a startupvállalkozások finanszírozásának hátterét teremthetik meg.
Az önrész is emelkedik
A Költségvetési Tanács arra is rámutatott, hogy az operatív programok kiadásainak növekedésével a hazai költségvetést terhelő önrész is emelkedik, vagyis az uniós támogatások felhasználása a magyar állam számára további finanszírozási kötelezettségekkel jár. A 2027-es büdzsé alapján kettős folyamat rajzolódik ki: Magyarország közel ezermilliárd forintot fizetne be az uniós közös kasszába, miközben több ezermilliárd forintnyi támogatás és fejlesztési program megvalósulásával számol. A költségvetés teljesülése szempontjából nemcsak az lesz meghatározó, hogy mekkora összegeket irányoznak elő, hanem az is, hogy az uniós pénzek mikor érkeznek meg, és a tervezett fejlesztések milyen ütemben valósulnak meg.
Digitalizációra csaknem 112 milliárd forinttal több jutna
A 2027-es költségvetésben az uniós programokhoz kapcsolódó kiadások összesen 2695,8 milliárd forintot tesznek ki, ami hazai társfinanszírozást is tartalmaz. A legnagyobb tételt a 2021–2027-es kohéziós politikai operatív programok jelentik 1864,8 milliárd forinttal, ami 123,1 milliárd forinttal több a 2026-os módosított előirányzatnál. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében 505,3 milliárd forintos kiadással számolnak, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz 331,4 milliárd forintot kapna, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz kiadásai pedig 321,8 milliárd forintra rúgnának. A Digitális Megújulás Operatív Program Plusz előirányzata 206,8 milliárdról 318,7 milliárd forintra emelkedne, csaknem 112 milliárd forinttal nőve egyetlen év alatt. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében 228,1 milliárd forinttal, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz esetében 128,7 milliárd forinttal számolnak. Az agrár- és halászati alapok programjaira további 671,5 milliárd forint jutna, ebből a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének vidékfejlesztési intézkedései 650 milliárd forintot képviselnek. Emellett a központi költségvetésen kívül 505,8 milliárd forintnyi agrártámogatással is számolnak, amelynek döntő részét a közvetlen termelői támogatások adják.
