Új nagyfogyasztókat kapcsolt a távhőhálózatra a Főtáv
Lezárult a Budapesti Közművek távfűtési divíziójának projektje: uniós Kehop-forrásból tizenhárom új nagyfogyasztót kapcsoltak a budapesti távhőhálózatra. A beruházás 2,4 milliárd forintba került, ebből 1,2 milliárd forint volt a támogatás. Az új felhasználók ellátása 20,016 MW teljesítménynövelést jelent, ami egy Eger nagyságú város hőigényének felel meg. Az új ügyfelek évi 26 ezer gigajoule távhőt használnak fel, így 1,3 millió köbméter földgáz vásárlása válik feleslegessé, és háromezer tonna szén-dioxid-kibocsátás előzhető meg – mondta Orbán Tibor, a Budapesti Közművek távhőszolgáltatási és energetikai vezérigazgató-helyettese.
Budapest az élmezőnyben jár a rossz levegő miatt
A távhő mottója egy település füstmentesítése lehet – hangsúlyozta a szakember. Az európai adófizetőknek évente több mint 20 milliárd eurójába kerül a rossz minőségű levegő, Budapest pedig az élmezőnyben jár. A Főtáv a 96 hazai távhőrendszeren belül a piac 37 százalékát adja, 19 budapesti kerületben van jelen, a fővárosi hőpiac mintegy 30 százalékát birtokolja, 248 ezer lakossági és több mint ezer nem lakossági ügyfele van. Összesen 37 millió légköbmétert fűt be, távhővezeték-hálózata 600 kilométer hosszú, 4200 hőközpontot üzemeltet, és több mint 2000 MW saját hőtermelő kapacitással rendelkezik 23 hőforrásból.
Az új lakóépületek fele már távhős
A társaság 10-15 éve folyamatosan bővíti felhasználói körét, ami évi 20-40 MW többlet hőteljesítményt jelent. A most lezárult beruházás Észak-Budára és Dél-Budapestre összpontosult, ahol jelentős ingatlanfejlesztések folynak. Balog Róbert üzleti és ügyfélkapcsolati igazgató szerint a távhőrendszereket már az épület tervezésekor figyelembe kell venni, és általában 200-500 méterre érdemes elvinni a távhőt. Az új budapesti lakóépületek mintegy fele távhős, és olyan városrészekben is megjelent az igény, ahol korábban nem volt ilyen szolgáltatás.
150 milliárdba kerülne a hőkörzetek összekapcsolása
A társaság ellátási területén jelenleg nyolc körzet működik szigetüzemben. A hatékony távfűtés 2034 december 31-re elvárt 100 százalékos uniós aránya akkor teljesülne, ha a Főtáv összekapcsolná a hőkörzeteit. Orbán Tibor szerint egyedül a vezetékekre mintegy százmilliárd forintot kellene fordítani, a kapcsolódó beruházások további 50 milliárdot vinnének el. Ezért minden esetben csak két érintett központ összekapcsolását érdemes vizsgálni, például ha olcsóbb vagy zöldebb hőforrás érhető el. Így kapcsolták össze az észak-pesti és az újpalotai hőkörzetet is, aminek révén újpalotai lakásokba is eljut a rákospalotai hulladékégetőben előállított hő.
Felmerült a nukleáris alapú távfűtés lehetősége
Észak-Budán jelenleg csak gázfűtés van, a biomassza nem szerepel a fővárosi tervekben, a geotermia pedig lassan halad, mert az új beruházások károsíthatják a gyógyfürdők vízellátását. Zöld távhő remélhető a három fővárosi szennyvízteleptől, és nyáron a hulladékégetőnek is van többletkapacitása. Orbán Tibor szerint a nukleáris alapú távfűtést sem szabad kizárni: a nagy távolságon történő hőszállítás vesztesége abszolút mennyiségben nagynak tűnhet, de nagy mennyiség továbbítása esetén arányaiban kezelhető méretű lenne. Ehhez kormányzati és fővárosi szándékra lenne szükség, a Modernizációs Alapban azonban még van pénz. Balog Róbert hozzátette: a Budapest felé haladó paksi hővel ipari parkokat, a visszafelé tartóval mezőgazdasági létesítményeket lehetne kiszolgálni.
