Plusz nullán egyensúlyoz a baromfiágazat – a járvány és az import megtörheti a lendületet
A hazai baromfitermelés látványosan nőtt az év első felében, ez azonban részben a tavalyi járványos időszak alacsony bázisának köszönhető, különösen a víziszárnyasoknál. A húscsirke-ágazat még képes kitermelni a növekvő költségeket, érdemi nyereségről azonban már nem beszélhetünk. Az energia drágulása, a baromfipestis megjelenése, a nyírbátori feldolgozó kiesése és az importverseny egyszerre veszélyeztetheti a kedvező piaci helyzetet.
A sertés- és tejágazatot sújtó válság egyelőre nem gyűrűzött be teljes erővel a baromfiszektorba, de a termelők mozgástere egyre szűkebb. Lengyelország „rákapcsolt”, így túltermelési válság van kialakulóban. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója szerint a brojlercsirke-termelésben az elmúlt időszak eredménye nagyjából „plusz nulla” volt, érdemi javulás nem várható. A költségek emelkedését csak szerény mértékben követte a termelői ár.
Az ágazat integráltabb szerkezete és hatékonyabb takarmányhasznosítása miatt a baromfitartók jobb helyzetben vannak, mint a sertéstartók, de a termelés már itt sem „aranybánya”. Az értékesítési árakat az erős forint, az import baromfitermékek és a sertéspiaci túlkínálat fékezi, a feldolgozók a növekvő kiadásaikat nem tudják automatikusan továbbhárítani.
A Baromfi Termék Tanács adatai szerint 2026 első felében 131,9 millió baromfit vásároltak fel Magyarországon, 19,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az élősúly 19,3 százalékkal, 410,6 ezer tonnára emelkedett. A csirke felvásárlása darabszámban 15,5, tömegben 13,9 százalékkal nőtt. Pulykából 2,8 millió darab került a feldolgozókhoz, az élőtömeg 11,6 százalékkal, 40 ezer tonnára emelkedett. A pecsenyekacsa felvásárlása 64,6, a mulard kacsáé több mint 300 százalékkal ugrott meg, döntően bázishatás miatt.
Az első öt hónapban 29 százalékkal, 113 ezer tonnára nőtt a magyar baromfihúsexport, értéke azonban csak 22,3 százalékkal, 123,5 milliárd forintra emelkedett. A csirkemellfilé feldolgozói ára éves alapon 12,3 százalékkal, 1856 forintra, a csontos csirkecombé 13,5 százalékkal, 839,7 forintra mérséklődött.
A takarmányhelyzet négy-öt éve romlik: a kukorica vetésterülete és termése csökken, az aszály rendszeresen elviszi a termés jelentős részét. Csorbai Attila szerint a takarmánygyártók alternatív beszerzési forrásokat kerestek, és részben kalászos gabonákra épülő receptúrákra álltak át, ehhez technológiai változtatásokra is szükség volt. A hízottmáj-előállításban a jó minőségű kukorica nehezen helyettesíthető.
Az energia drágulása közvetlenül érinti a baromfitartókat: a gáz elsősorban a brojlertelepek téli fűtésénél meghatározó, az olajár emelkedése pedig a takarmány-alapanyagok előállításán, szállításán és feldolgozásán keresztül épül be az önköltségbe.
A Nébih szeptember 8-án két fülöpházi brojlerállományban, összesen mintegy 220 ezer csirkénél igazolta a Newcastle-betegséget. Az állományokat felszámolták, a telepek körül védő- és megfigyelési körzetet jelöltek ki. Magyarországon évtizedek óta nem mutatták ki a betegséget. Csorbai Attila szerint a megbetegedések száma egyelőre csekély, mennyiségi hatásuk még nincs az ágazat teljesítményére, a fenyegetést azonban komolyan kell venni. Szakmai összefogással, szigorú járványvédelemmel és hatékony vakcinával lehet kezelni a járványt.
A második félévi vágásszámot a nyírbátori baromfi-feldolgozó júniusi leégése is csökkentheti. Az üzem jelentős csirkefeldolgozó kapacitást képviselt; a vállalatcsoport évente 15 millió csirkét, kilencmillió kacsát és kétmillió libát nevelt és dolgozott fel. A cégcsoport más vágóüzemekben bérvágat, de ekkora kapacitást nem lehet egyik napról a másikra pótolni, így az első félévi kétszámjegyű növekedés várhatóan nem folytatódik.
Az európai baromfiágazatot egyre erősebb importnyomás éri. Az év első négy hónapjában 7 százalékkal nőtt az EU baromfihúsimportja, amelynek 42,7 százaléka Brazíliából érkezett, az ukrán mennyiség 7,9 százalékkal bővült. A brazil áru főként fagyasztott csirkemellként kerül a feldolgozóiparba és a vendéglátásba, az ukrán baromfihús friss termékként közvetlenül is megjelenhet a fogyasztói piacon. A Mercosur-megállapodás öt év alatt további évi 180 ezer tonna dél-amerikai baromfihús kedvezményes behozatalát teszi lehetővé.
Csorbai Attila szerint az alapvető probléma nem pusztán az import mennyisége, hanem az eltérő versenyfeltétel: az európai termelőknek szigorú élelmiszer-biztonsági, állatjóléti és környezetvédelmi előírásokat kell teljesíteniük, míg a harmadik országokban előállított termékek költségeit nem ugyanilyen követelmények terhelik. Az év második felében ezért nem a látványos növekedés, hanem a jelenlegi pozíció megőrzése lehet a magyar baromfiágazat legfontosabb eredménye.
