Németország miatt lőhet ki a gáz ára, a szegényebb országok kiszorulhatnak a piacról
Az ősz beköszöntével egyre élesebb verseny folyik a földgázért Európában. A kontinensnek rövid idő alatt nagy mennyiséget kell betárolnia ahhoz, hogy teljesüljön a legalacsonyabb, 75 százalékos töltöttségi cél. Németországban ez műszaki okok miatt már valószínűleg nem kivitelezhető.
Előrejelzések szerint az Európai Unióban fizikai hiánytól nem kell tartani, a feszült geopolitikai helyzet miatt azonban előfordulhatnak hirtelen áremelkedések, egy elhúzódó karbantartás vagy váratlan környezeti hatás pedig ellátásbiztonsági kockázatokat is előidézhet.
A térségnek több mint 100 terawattóra földgázra lenne szüksége a 75 százalékos töltöttségi cél eléréséhez. Ehhez olyan betárolási ütemre lenne szükség, amilyenre a 2022-es energiaválság óta nem volt példa. A földgáz nagykereskedelmi ára megawattóránként csaknem 81 euró, ami nagyjából 153 százalékkal magasabb az iráni háború előtti szintnél. A Goldman Sachs, a Rystad Energy és a Morningstar szerint ez azzal a kockázattal jár, hogy a téli gázárak megawattóránként 100 euró fölé emelkedhetnek.
Fennáll annak a veszélye, hogy globális harc kezdődik az energiahordozókért – mondta Go Katajama, a Kpler vezető elemzője, hozzátéve, hogy ennek esélye egy hidegebb tél esetén különösen magas.
Miután az Európai Unió országai elhatározták, hogy leválnak az orosz vezetékes gázról, jelentős tartalékok felhalmozása mellett döntöttek az esetleges sokkhatások kivédésére. A 2026-os betárolási időszakban problémát okozott az iráni háború árfelhajtó hatása, mivel ennek következtében gazdaságtalanná vált a készletezés. A kereskedők kivártak annak reményében, hogy a geopolitikai feszültségek enyhülnek, a piac pedig stabilizálódik. Ez nem következett be: a Perzsa-öböl térségéből érkező szállítások továbbra is szinte teljesen szünetelnek, az LNG-szállító tartályhajók pedig az olajtankereknél is ritkábban kelnek át a Hormuzi-szoroson. A helyzetet súlyosbítja, hogy a térségben ismét fellángoltak a harcok.
Az elhalasztott vásárlások miatt egyes országok szorult helyzetbe kerültek. Németország például várhatóan nem lesz képes teljesíteni az Európai Unió által meghatározott 90 százalékos töltöttségi célt az október 1. és december 1. közötti teljesítési időablakban, sőt a könnyített 80 százalékos elérése is kérdéses. A német gáz- és hidrogéntárolók üzemeltetőit tömörítő INES szakmai szövetség szerint legfeljebb 77 százalékos töltöttségi szint érhető el a fűtési szezon kezdetéig, ám rendkívül hideg téli időjárás esetén ekkora mennyiséggel nem feltétlenül biztosítható az ellátás.
Európának egyelőre nem kell fizikai hiánytól tartania, a szegényebb országok azonban kiszorulhatnak a piacról. A 2022-es energiaválság annyira felhajtotta az árakat, hogy például Pakisztán és Banglades kénytelen volt visszafogni a gázimportot, ami fennakadásokat okozott a villamosenergia-termelésben.
Az elemzők szerint Európában nem alakul ki tényleges gázhiány, hiszen a kontinens országai képesek megfizetni a magasabb árakat. A földgáznak ugyanakkor fontos szerepe van az energiamixben, mivel az elmúlt években a szén- és atomerőművi kapacitások csökkentek.
A kötvénypiaci befektetők már figyelmeztetnek: az emelkedő gázárak ismét felpörgethetik az inflációt, és a piaci várakozásoknál jelentősebb kamatemelésre kényszeríthetik a jegybankokat. Daniel Kral, az Oxford Economics vezető közgazdásza szerint a modellek 6 százalék fölötti inflációt jeleznek, ami nagyjából a jelenlegi szint kétszerese.
Az európai országok felkészültsége eltérő. Olaszország tárolóinak töltöttségi szintje mintegy 83 százalék, amit az állami támogatásoknak köszönhet. Németország tárolói – amelyek összesített kapacitása a legnagyobb a kontinensen – ezzel szemben nagyjából 53 százalékon állnak, ez pedig hideg időjárás esetén gondokat okozhat. Hollandiában és Belgiumban is szokatlanul alacsony a betárolt földgáz mennyisége. Magyarországon valamivel jobb a helyzet: a gáztárolók töltöttségi szintje 71 százalék.
Januárban további nehézséget okozhat, hogy életbe lép az orosz LNG-re vonatkozó európai uniós importtilalom, ezzel becslések szerint az EU gázszükségletének mintegy 5 százalékát fedező mennyiség esik ki a regionális piacról. Egyes kereskedők elképzelhetőnek tartják a halasztást, Brüsszel azonban ezt a lehetőséget kizárta.
Már vannak előjelei annak, hogy a magasabb árak Európába vonzzák a szállítmányokat. Kína LNG-importja augusztusban éves alapon jelentősen visszaesett, miközben egyes vállalatok mérlegelik a már lekötött téli szállítmányok továbbértékesítését, illetve azt, hogy az Egyesült Államokból származó szállítmányokat Európába irányítsák – mutatott rá Maggie Xueting Lin, a Citigroup elemzője.
Az árakat tovább emelheti, ha Európa felgyorsítja a betárolás ütemét. Martijn Rats, a Morgan Stanley energiapiaci elemzője szerint a kontinensnek nagyobb erőfeszítéseket kellene tennie a tározók feltöltésére, ennek azonban szinte nincsenek jelei.
