Német munkavállalói elégedetlenség a kecskeméti Mercedes-bővítés miatt
Ismét a kecskeméti Mercedes-gyár került a német sajtó fókuszába. A bírálatok szerint problémás, hogy a prémium autógyártó Németországban leépítéseket és gyárbezárásokat tervez, miközben Magyarországon a gyár karrieroldala folyamatosan állásajánlatokat közöl.
Az MB Passion elemzése szerint ezek az álláshirdetések éppen abban az időszakban jelennek meg, amikor a Mercedes-Benz németországi telephelyein az évek egyik legnehezebb munkaügyi vitáját vívja, és ebben a konfliktusban Kecskemét központi szerepet játszik.
A cég a közelmúltban mintegy egymilliárd eurót fektetett be a kecskeméti kapacitás megduplázásába, így az évi 200 000 jármű helyett akár 400 000 jármű gyártására is képessé vált az üzem. Ezzel párhuzamosan a német munkavállalóktól azt követelik meg, hogy hetente 35 helyett 40 órát dolgozzanak, fizetésemelés nélkül. Emellett valamennyi bérkomponens és különjuttatás felülvizsgálata napirenden van, beleértve a karácsonyi és szabadságpénzeket is. Egy külön kifizetést már el is halasztottak.
Több tízezer dolgozó tiltakozott Németországban
Az IG Metall szakszervezet szerint július elején több mint 33 000 alkalmazott tiltakozott a Mercedes valamennyi németországi telephelyén a fizetés nélküli munkaidő-növelés, a kollektív szerződésben foglalt juttatások csökkentése és a vállalat megszorító intézkedései ellen.
A szakszervezet számításai szerint a heti öt további fizetés nélküli óra gyakorlatilag az éves bér 20 százalékos csökkentésével egyenértékű.
Az IG Metall ugyanakkor kétarcú szerepet játszik: komoly felháborodást váltott ki a Mercedes németországi munkavállalói körében Christiane Bennernek, a szakszervezet elnökének és Peter Leibingernek, a Német Iparszövetség (BDI) elnökének közösen jegyzett véleménycikke, amelyben a hosszabb munkaidő mellett érveltek. A stuttgarti gyár dolgozói szerint elfogadhatatlan, hogy az IG Metall elnöke a munkaadói oldaléhoz ilyen közeli álláspontot fogalmazott meg.
A német dolgozói oldal ellenáll. A vezetés által felvázolt alternatívát egyik bennfentes „extrém fenyegetésként”, egy másik dolgozó pedig egyszerűen zsarolásként jellemezte. A Mercedes vezetésének állítólagos üzenete szerint ha Németországban nem sikerül jelentősen mérsékelni a munkaerőköltségeket, Kelet-Európában új gyár épülhet, és egy németországi üzemre már nem lesz szükség.
Jelentős bér- és munkaidő-különbségek
Az Eurostat adatai szerint egy óra ipari munka Németországban 49,50 euróba került 2025-ben, míg Magyarországon csak 15,60 euróba. A ténylegesen ledolgozott órák számában is különbség mutatkozik: Magyarországon az alkalmazottak átlagosan mintegy 1671 órát dolgoztak 2025-ben, Németországban ez körülbelül 1332 órát jelentett. Ez azt jelenti, hogy egy magyar ipari munkavállaló éves bérköltsége kevesebb mint a fele a németének, miközben bő 25 százalékkal több időt tölt munkával.
Bár Kecskeméten intenzív a felvétel, a meghirdetett állások közül több is határozott idejű, vagy kifejezetten kölcsönzött munkaerőként van meghirdetve, ami az alacsonyabb munkajogi standardokra és a rugalmas, olcsóbb humánerőforrás-stratégiára utal.
Az elemzés szerint a kecskeméti álláshirdetések alaposabb vizsgálata új megvilágításba helyezi a vállalatot: számos pozíció – például az energetikai szektorban a karbantartás vagy a méréstechnika területén – ideiglenes, némelyik 2027-ig vagy 2028-ig tart. Egy összeszerelői pozíciót kifejezetten munkaerő-kölcsönző cégen keresztül hirdetnek meg. Ez illeszkedik egy olyan mintázathoz, amelyet a kritikusok régóta elítélnek: az alacsonyabb munkaügyi normák és a csökkentett személyzeti költségek a vállalat stratégiájának strukturális elemei.
Kecskemét a globális stratégia része
A kecskeméti Mercedes-gyár új pozíciói valós lehetőséget kínálnak az álláskeresők számára, a toborzás azonban szorosan összefügg a cég globális stratégiájával. A menedzsment a kelet- és nyugat-európai bér-, illetve munkaidő-különbségeket nyomásgyakorlásra használja: ez a taktika több tízezer német dolgozót érint hátrányosan, miközben az új magyar munkaerő számára is tartogat kompromisszumokat.
A Mercedes már most is jelentős kapacitással rendelkezik Magyarországon. A kecskeméti gyár kapacitását nemrég megduplázták, így évente akár 400 ezer jármű gyártására is képes lehet. A vállalat szerint a magyarországi faktorköltségek mintegy 70 százalékkal alacsonyabbak a németországiaknál. Ebbe a munkaerő mellett az energia, az infrastruktúra, a logisztika, a karbantartás és más termelési költségek is beletartoznak.
Kecskeméten jelenleg az A, a GLB és az elektromos C-osztály készül, hamarosan pedig a G-osztály kisebb változata is érkezhet. A Mercedes azt is jelezte, hogy az elektromos GLC gyártására is képes a magyar üzem, amely már több mint 5000 embernek ad munkát.
