Nehéz évek várnak az építőiparra, eltűntek a beruházók – a bankok is új feltételek mellett adnak pénzt
A beruházási kereslet gyengülése továbbra is komoly nyomást helyez a magyar építőiparra, miközben a finanszírozásban is egyre szigorúbb feltételekkel találkozhatnak a vállalatok. A Building Future – Őszi Építőipari Fórumán felszólaló szakértők szerint a következő években a pénzügyi stabilitás, a termelékenység és az energiahatékonyság döntheti el, mely szereplők tudnak megerősödni a nehéz piaci környezetben.
A visszaesés ellenére komoly átalakulás előtt állhat a magyar építőipar. A beruházási kereslet gyengülése mellett ugyanis egyre fontosabbá válik, hogy a vállalatok mennyire képesek hatékonyan működni, stabil finanszírozást teremteni és alkalmazkodni az energetikai követelményekhez – többek között erről is szó volt a szeptember 24-én megrendezett Building Future – Őszi Építőipari Fórumon. A szakmai rendezvényen az építőipar, a logisztika, a villamossági ágazat és a pénzügyi szektor szereplői értékelték a piac helyzetét és a következő évek kilátásait.
Nehéz időszak elé néz az építőipar
A magyar építőipar 2026–2028 közötti kilátásait Bolfán Bence, a HAD Consulting cégvezetője elemezte. Értékelése szerint a jelenlegi visszaesés hátterében elsősorban a beruházási kereslet gyengülése áll. A következő időszakban ezért egyre nagyobb jelentősége lehet a vállalkozások termelékenységének, pénzügyi stabilitásának, valamint annak, hogy milyen minőségben készítik elő projektjeiket.
Nehéz piacból is lehet értéket építeni – fogalmazott Bolfán Bence.
A kivitelezési piac szereplői szerint ugyanakkor a jelenlegi helyzetre nem pusztán költségcsökkentéssel kell reagálni. Technológiai, szervezeti és szemléletbeli változásokra is szükség lehet ahhoz, hogy az ágazat hatékonyabbá váljon.
A bankok is egyre jobban megnézik, kinek adnak pénzt
A finanszírozás szintén az építőipar egyik kulcskérdésévé vált. A fórum banki és finanszírozási szakértői többek között azt vizsgálták, milyen beruházások kaphatnak jelenleg finanszírozást, és milyen szempontok alapján ítélik meg a pénzintézetek az építőipari vállalkozásokat. A szigorodó banki elvárások mellett egyre fontosabb szerepet kapnak az ESG-szempontok és az energiahatékonysági beruházások. Ezek már nem csupán fenntarthatósági vállalások lehetnek, hanem közvetlenül befolyásolhatják egy-egy projekt finanszírozhatóságát is.
A piaci finanszírozás mellett a támogatott és garantált konstrukciók szerepe is felértékelődhet. A rendezvényen az SZKP, az EXIM és az MFB programjai is szóba kerültek mint a beruházások és a kis- és középvállalkozások finanszírozásának lehetséges eszközei.
Az energia már nem egyszerűen rezsiköltség
Az építőipari vállalatok költségeire az energiaárak is egyre közvetlenebb hatást gyakorolnak. Holoda Attila energetikai szakértő, az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója szerint az energia már nem egyszerűen az épületek működtetésének költségének része. Az energiaár végigmegy a teljes építkezési értékláncon, amely hatásának mértékét a kiválasztott technológia, a szerződés és a költségviselés módja határozza meg. Így az energiaár már az anyagárban megjelenhet.
Az energia többé nem rezsi, hanem tervezési paraméter. – nyilatkozta a szakértő.
Ez azt jelenti, hogy az energetikai szempontokat már az épületek tervezésekor figyelembe kell venni. Egy rosszul meghozott döntés ugyanis hosszú évekre magasabb üzemeltetési költségeket eredményezhet, míg az energiahatékony megoldások az ingatlan értékére és finanszírozhatóságára is hatással lehetnek.
Napelem, energiatárolás és okosépületek
A következő évek egyik nagy kérdése ezért az lehet, hogy milyen ütemben indul meg a meglévő magyar épületállomány energetikai korszerűsítése. A fórum szakértői szerint az okosépület-technológiák, a napelemes rendszerek, az energiatárolás, az elektromos flották és a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások, vagyis a PPA-konstrukciók már nem kizárólag környezetvédelmi szempontból érdekesek. Megfelelő tervezés mellett ezek a beruházások csökkenthetik az üzemeltetési költségeket, növelhetik az ingatlanok értékét, és javíthatják a vállalkozások versenyképességét is.
A rendezvényen a szélesebb gazdasági környezet is terítékre került. Pogátsa Zoltán közgazdász a globális és hazai gazdasági mozgásteret elemezte, míg Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a geopolitikai feszültségek, az energiaárak és a szállítási útvonalak változásának beruházásokra gyakorolt hatásairól beszélt.
A szakértői megszólalások alapján a következő időszakban így nem pusztán az lehet a kérdés, mikor tér vissza a kereslet az építőiparba, hanem az is, hogy addig mely vállalatok tudnak pénzügyileg stabilabbá és hatékonyabbá válni.
