A Mol fizetheti meg az orosz diplomaták kiutasítását Szerbiában – a szomszédok pótmegoldáson gondolkodnak
Magyarország tíz, az orosz budapesti képviseleten dolgozó személy távozását rendelte el a múlt héten. Az orosz válaszlépés biztosan érkezik, a szerb lapok pedig visszatérően foglalkoznak a fejleménnyel, mivel a szerb félelmek szerint a budapesti külpolitikai irányváltás kisiklat
A Mol és az orosz Gazprom Nyefty közötti tárgyalások a szerbiai NIS olajvállalat megvásárlásáról már januárban megkezdődtek, még az előző magyar kormány idején. A NIS-nél az orosz energiacégeket sújtó amerikai szankciók miatt vált létfontosságúvá a tulajdonosváltás. A nemzetközi szankciók betartatásáért felelős amerikai hivatal, az OFAC azóta hétszer hosszabbította meg a rendezésre adott határidőt, legutóbb augusztus 28-án, szeptember 30-ig. Így két hét maradt hátra.
A szerb Blic egy beszélgetést idéz Nebojša Atanacković olajvállalkozóval és Veljko Mijušković közgazdász professzorral az energiakihívásokról. Atanacković szerint most felmerül a kérdés, mi lesz a Mol és a Gazprom Nyefty közötti tárgyalásokkal, és ha ezek kudarcba fulladnak, mi lesz a szerb olajiparral. Úgy véli, ha nem sikerül megállapodni a Mollal, nagyon nehéz lesz alternatív megoldást találni. Az oroszok szerinte szoktak válaszolni az olyan lépésekre, amilyet a magyar külügyminiszter tett, és most is fognak. Rossz esetben Szerbiának más modellt kellene keresnie a NIS ügyének rendezésére, és az egyik lehetőség a vállalat feletti ellenőrzés átvétele.
„Talán csak azt tehetjük, hogy végrehajtunk egyfajta csendes államosítást, ahogyan Németország tette egy Berlin melletti finomító esetében, ahol egyszerűen átvették a tulajdonosi ellenőrzést. Az oroszok által ebbe a finomítóba fektetett tőkét nem használják fel, hanem elkülönítve tartják valahol, és valószínűleg majd akkor adják vissza Oroszországnak, amikor ennek eljön az ideje. Nekünk is tennünk kell valamit” – mondta Atanacković. Arra is rámutatott, hogy a gazdasági kapcsolatokat – függetlenül az országok közötti politikai viszonyoktól és barátságtól – mindig mindkét fél érdekei felől kell vizsgálni.
Hasonlóképp vélekedett Mijušković professzor is, aki szerint a NIS ügye egyszerre geopolitikai és gazdasági kérdés, és Szerbiának végig kell gondolnia, hol húzódik a tárgyalásokon az a végső határ, amelyen már nem hajlandó túllépni. Kiemelte: a finomítóval kapcsolatos legfontosabb kérdéseket nagyrészt már megtárgyalták, maga az adásvétel azonban mégse történt meg. Felvetette: végső lehetőségként az is felmerül, hogy az állam átveszi a NIS feletti ellenőrzést. „Többször is elhangzott, hogy a legvégső védelmi vonal nem feltétlenül egy másik vevő keresése, hanem az, hogy az adott körülmények között az állam átvegye az ellenőrzést saját olajvállalata felett, és a másik félnek a lehető legjobb, tisztességes piaci árat fizesse” – mondta.
A Mol tárgyalásaiból a határidőig hátralévő két hét egyébként már a választási kampánnyal esik egybe. Szerbiában október 25-ére előrehozott parlamenti választást írtak ki. Aleksandar Vučić elnök a kormányzó SNS listavezetője és miniszterelnök-jelöltje lesz; a diáktüntetésekből kinőtt „Studenti pobeđuju” lista a fő új kihívó. A szerb ellenzék egy része kifejezetten ellenzi, hogy a Mol vegye meg a NIS többségi részesedését.
