Csattanós választ kapott az MNB és Kármán András: az euróígéret ellenére Magyarország messze nem fejlett piac – gondolkodás nélkül adták a magyar állampapírokat és részvényeket a befektetők
Egymilliárd dollárnyi befektetés távozott egy hét alatt a fejlődő piaci eszközökből. A jegybank és a kormány az euró bevezetésével már a fejlett piaci státuszt is célozza, Magyarországot viszont továbbra is egy kalap alá veszik a többi feltörekvő országgal, ami érdemi kockázatot jelent.
Eurósztori ide vagy oda, Magyarországot továbbra is feltörekvő piacnak tekintik nemcsak a hitelminősítők, hanem a befektetők is, hiába szeretné az MNB is minél előbb a fejlett piaci országok sorában tudni hazánkat. Ha pedig a hangulat elromlik, a kockázatkerülés a feltörekvő piacokkal együtt a magyar eszközöket is érzékenyen érinti – erről tanúskodnak a friss, előző heti tengerentúli pozicionáltsági adatok. A másik tanulság: ha már megígérte az eurót, a kormánynak muszáj elvégeznie hozzá a házi feladatot, különben könnyen leomolhatnak a forint vadonatúj védőbástyái.
Meglehetősen nyomott volt a piaci hangulat múlt héten
A befektetők a tőzsdén és a kötvénypiacon is óvatosak voltak, az Egyesült Államokban bejegyzett tőzsdén kereskedett alapok (ETF) piacán pedig hat éve nem látott eladási hullám bontakozott ki.
A világ legnagyobb alapkezelője, a BlackRock vezető feltörekvő piaci ETF-je, a széles lefedettséget biztosító iShares Core MSCI Emerging Markets ETF-ből 882 millió dollárnyi tőkét vontak ki a befektetők az október 2-án zárult héten.
Ez 2020 áprilisa, azaz több mint hat év óta a legnagyobb mértékű visszaváltást jelenti, idén június óta pedig első alkalommal fordult mínuszba az ETF nettó értékesítése. A 162 milliárd dollárnyi vagyonnal rendelkező, fejlődő piaci országok részvényeibe fektető termékbe ezzel együtt 2026-ban már 12,7 milliárd dollár megtakarítás érkezett.
A múlt heti lefordulás ugyanakkor ismét arra figyelmeztet, negatív piaci fordulat esetén a kockázatosabbnak tekintett, feltörekvő piaci eszközeiktől válnak meg elsőként a befektetők.
Egy hét alatt egymilliárd dollár tűnt el a fejlődő piaci befektetésekből
Szeptember végén és október elején márpedig tökéletes vihar állt össze utóbbiak számára: az amerikai kötvényhozamok emelkedése és a dollár erősödése is csökkentette a kockázatosabb befektetések iránti keresletet, miközben a 100 dollár feletti olajár továbbra is nyomást gyakorol az energiaimportőr országokra.
Az eladási hullámokat a csalódást keltő kínai gazdasági stimulus, valamint a kínai technológiai szektor gyengélkedése is fokozta. Az összes, tengerentúlon bejegyzett, feltörekvő piaci kitettséget adó ETF-ből 987 millió dollár befektetés folyt el.
Az eszközállomány összetétele miatt leginkább a részvényeket érintette az eladás, 964,5 millió dollárt adtak el a tulajdonosok. Az ETF-ekben sokkal kisebb súllyal szereplő kötvényekkel sem bántak kesztyűs kézzel a befektetők: 22,2 millió dollárnyit visszaváltva belőlük egy hét alatt.
Az eladások több mint fele, 519 millió dollár a kínai befektetéseket érintette, de Dél-Korea, India és Tajvan is 100 millió dollár feletti kiáramlást szenvedett el, a mexikói részvényekből és állampapírokból pedig 72 millió dollárnyit váltottak vissza.
Az eurósztori sem védi meg Magyarországot
A trend érvényesült a fentiekhez képest lényegesen kisebb, kelet- és közép-európai országok piacain is: a török befektetésekből 9,2 milliárd dollárt, a görög eszközökből 2,9 millió dollárt, a román piacról pedig 300 ezer dollárt vettek ki a kereskedők.
Magyarország is érintett volt: a hazai állampapírjaikból egymillió dollárt, a magyar részvényeikből pedig 1,1 millió dollárt adtak el a korábbi tulajdonosok.
Kivételt csupán Lengyelország jelentett, ahol 2 millió dollárral növelték ETF-en keresztüli kitettségüket a befektetők. A friss ETF-piaci folyamatok fontos figyelmeztetést jelentenek a hazai jegybank számára is. Kurali Zoltán, az MNB alelnöke az előző héten ugyanis arról beszélt, hogy a nyugati befektetők kvázi már fejlett piacként kezelnek bennünket, az euró bevezetése és a jegybanki inflációs cél mérséklése pedig Magyarország hivatalos felminősítését is közelebb hozhatja.
Kikerülhetünk a feltörekvő piaci skatulyából Kurali Zoltán szerint
Magyarország, mint fejlett piac? Az MNB alelnöke azt is elárulta, kin múlik az előrelépés, és hogy nagyon hamarosan döntő információk kerülnek nyilvánosságra.
A múlt heti befektetői pozicionáltság alapján viszont éppen ennek ellenkezője látszik, vagyis az, hogy a kockázatkerülés felerősödésekor Magyarországot is a többi feltörekvő piaci országgal egy kalap alá veszik, és adják a befektetők, az egyre inkább fókuszba kerülő eurósztori dacára is.
Nincs értelme halogatni az ERM II-höz való csatlakozást, ha tényleg hiteles a kormány euróbevezetési forgatókönyve – erről beszélt egy konferencián Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Szerinte a kormány menetrendje 2029-es ERM II-belépéssel, 2031-es döntéssel és 2032. január 1-jei bevezetéssel egyenértékű.
