Közel 500 milliárd forintból fejleszti hálózatát az E.ON Hungária
Az E.ON Hungária csoport 2030-ig összesen 25-30 ezer kisebb-nagyobb hálózatfejlesztési projektet kíván megvalósítani. A beruházások egyik forrása az uniós helyreállítási és rugalmassági eszköz (RRF) 229,999 milliárd forintos, vissza nem térítendő támogatása, a másik az E.ON csaknem 230 milliárd forintos saját forrása – írja a Világgazdaság.
A most induló, összesen mintegy 460 milliárd forintnyi fejlesztéssel a német hátterű csoport a 2022 óta megvalósított, 690 milliárd forintba került hálózati projektjeit fejeli meg – ismertette a projektindító tájékoztatón Katona Ádám, a csoport hálózatfejlesztési vezérigazgató-helyettese. Az eddigi beruházásoknak ugyanis a kétszeresére lenne szükség a növekvő energiaigények és hálózati csatlakozási igények kielégítésére. Magyarországon 2026 közepére az ipari és a háztartási naperőművek, valamint a szabadpiaci termelők együttes beépített teljesítménye megközelítette a 9000 megawattot, ez tíz év alatt közel negyvenszeres növekedés.
A teljes ellátási területre jut a támogatásból
A beruházások a csoport teljes szolgáltatási területét érintik. Az E.ON Hungária üzemelteti Budapest, Pest megye és a Dunántúl legnagyobb villamosenergia-elosztó hálózatát, lényegében az ország felét szolgálja ki, közel 3,5 millió ügyfele van. Hálózatának teljes hossza 88 ezer kilométer, a vezetékek összesen kétszer körbeérnék a Földet.
A csoport az uniós forrás felhasználásával többek között alállomásokat újít fel, újakat épít, kis-, közép- és nagyfeszültségű vezetékeket létesít és digitális fejlesztéseket indít. További 13,5 milliárd forintot nyert arra, hogy a meglévő, közel 600 ezer okosmérő mellé további 237 ezret telepítsen. Ezeket 2028 végéig kívánja üzembe helyezni.
„A most elnyert uniós források elsősorban a megújuló energiatermelők hálózati csatlakozását segítik. Ennek részeként valóban lehetővé teszik a zárolt körzetek felszámolását is” – válaszolt a Világgazdaságnak Katona Ádám. A társaságnak a feloldásról van a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal egy félévenkénti ütemezése, 2030-ig. Igaz, hogy a megvalósítást nehezíti, hogy közben nő a hálózat terhelése, hiszen folyamatosak az új csatlakozások.
Folyamatosan nő a hálózat terhelése
A most indult beruházáscsomag már számolt azzal, hogy a hálózatához szélerőművek is csatlakoznak, hiszen e létesítményeknek éppen az egyik ellátási területén, az Észak-Dunántúlon a legkedvezőbbek a telepítési körülmények. A most folyó tender szerint mintegy 700 megawatt kapacitást kell 2030-ig telepíteni, és várható a következő kiírás is.
Katona Ádám jó hírnek nevezte, hogy az uniós forrásból 2022-ig visszamenőleg elszámolhatók beruházások. Ugyanakkor az elszámolás mechanizmusa még nem ismert, így az sem látható, hogy mekkora összegről lehet szó. A vezérigazgató-helyettes azonban jelezte, hogy az így felszabaduló tétel majd további fejlesztésekre használható.
A Világgazdaság korábban beszámolt az állami tulajdonú MVM hasonló, uniós forrású beruházási tervéről is, valamint a Mészáros Lőrinc-féle Opus Titász terveiről, amelyeken azonban a társaság uniós támogatás nélkül dolgozik, bár jelezte, hogy jogi úton fellép a pályázatból történt kizárása ellen.
