Jelentősen elmaradhat a 2027-es minimálbér-emelés a korábban tervezettől
A munkaadók a korábban tervezett 14 százalék helyett 6 százalék alatti minimálbér-emelést tartanának elfogadhatónak 2027-ben, mert a gazdaság a vártnál gyengébben teljesít, a cégek mozgástere pedig szűkös. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) felmérése szerint a vállalkozások kétharmada legfeljebb ekkora béremelést tudna vállalni, és a visszafogottság nemcsak a minimálbéresekre, hanem a többi dolgozóra is kiterjed.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára szerint a cégek jelentős része a korábbinál borúlátóbban látja a kilátásait. „Nem fog teljesülni az üzleti tervük, nem jönnek úgy a megrendelések, nem lesz annyi árbevételük. Ezért szűkösek a lehetőségeik” – fogalmazott. A szervezet korábbi, 600 vállalkozás megkérdezésével készült felmérése ugyancsak azt mutatta, hogy a cégek többsége nem támogatná a jelentős minimálbér-emelést: a válaszadók 20 százaléka egyáltalán nem emelné a minimálbért 2027-ben, 22 százalékuk legfeljebb 3 százalékos növelést tartana elfogadhatónak, míg 23 százalékuk 4-6 százalékos emelést támogatna. A vállalkozások 65 százaléka összességében legfeljebb 6 százalékos növelést tartott elfogadhatónak.
Megroppant a korábbi minimálbér-megállapodás
A kormány 2024-ben három évre szóló bérmegállapodást kötött a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel. Ennek értelmében 2025-re 9 százalékos, 2026-ra 13 százalékos, 2027-re pedig 14 százalékos minimálbér-emelést irányoztak elő, ami 290 800, 328 600 és 374 600 forintot jelentett volna. A megállapodás azonban a gazdasági növekedés meghatározott üteméhez kötötte a vállalásokat. A várakozások nem teljesültek: a gazdaság tavaly a korábban reméltnél jóval lassabban bővült, ezért már a 2026-os emelésen is változtatni kellett, a minimálbér végül 11 százalékkal nőtt a tervezett 13 százalék helyett. A munkaadók most attól tartanak, hogy a gazdaság teljesítménye a következő évben sem ad elegendő alapot a korábban kijelölt béremelési pálya folytatásához.
A vállalkozások helyzetét az is nehezíti, hogy a minimálbér növelése a magasabb keresetűek fizetésére is hatással van. A bérarányok megőrzése miatt a cégeknek gyakran a minimálbér felett kereső dolgozóknál is emelniük kell, ami a teljes bérköltséget növeli.
A bérek vásárlóereje és az adózás kérdése
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján a keresetek vásárlóereje 8,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A jövő évi nettó bérek alakulását az adózás is befolyásolhatja: a Tisza Párt a kampányban azt ígérte, hogy az átlagosnál kevesebbet keresők jövedelméből kisebb személyi jövedelemadót vonna le. A szakszervezetek erre hivatkozva hajlanának arra, hogy engedjenek a 14 százalékos minimálbér-emelési célból, a kormány azonban ezt a lehetőséget nem erősítette meg.
