Durva válságban a Balaton: minden ötödik vendég eltűnt – a polgármester idén 170 millió forintos bevételkieséssel számol
Jelentősen visszaesett a vendégszám a siófoki fizetős strandokon, a kieső jegyárbevétel elérheti a 70 millió forintot. A városi tulajdonú Balaton-Parti Kft. másik strandja, a Galerius Fürdő sem tudja ellensúlyozni a gyengébb nyári szezont: vesztesége az év végére meghaladhatja a 100 millió forintot.
Lengyel Róbert, Siófok polgármestere arról számolt be, hogy a Nagystrandon mintegy 20 százalékkal csökkent a vendégek száma, a sóstói fizetős strandon pedig körülbelül 10 százalékos visszaesést mértek. A Balaton-Parti Kft. által üzemeltetett strandokon emiatt nagyjából 70 millió forint jegyárbevétel maradhat el.
A polgármester szerint a számok arra utalnak, hogy a balatoni vendégek egy része egyre érzékenyebben reagál az árakra. Sokan a fizetős strandok helyett a szabadstrandokat választják, amiben a drágulás és a lakosság romló anyagi helyzete egyaránt szerepet játszik.
A változás Siófok számára azért is kedvezőtlen, mert a szabadstrandok működtetése ugyanúgy pénzbe kerül, melyek fenntartását az önkormányzat finanszírozza, belépőjegyből viszont nem keletkezik bevétel. A polgármester tapasztalatai szerint az egynapos látogatók közül sokan saját élelmiszerrel érkeznek a Balatonhoz, ezért a strandoláson kívül alig költenek Siófokon, ami a vendéglátóhelyek és más helyi szolgáltatók forgalmát negatívan érinti.
A Balaton-Parti Kft. pénzügyi helyzetét a Galerius Fürdő teljesítménye sem javítja érdemben. A létesítmény vesztesége az év végére meghaladhatja a 100 millió forintot.
A társaság ingatlan-bérbeadási üzletágában is romlott a helyzet: több bérlő a szezon közben visszaadta az ingatlant, mások csak alacsonyabb bérleti díj mellett maradtak. A bérlők ezt azzal indokolták, hogy nem volt elegendő fizetővendég a költségeik kitermeléséhez, így a Balaton-Parti Kft. szálláshelyeinél 5–10 százalékos bevételkiesés várható.
Az őszi, téli és tavaszi forgalom még faraghat a mínuszból. Lengyel Róbert szerint azonban akkora a nyári szezonban összegyűlt hátrány, hogy a jelentős éves veszteséget már aligha lehet elkerülni.
Kevesebb vendég, de több időt töltött a hazai szálláshelyeken
Nem ennyire borús az összkép ugyanakkor, ha az országos júliusi turisztikai forgalmi adatokat nézzük. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint a nyár második hónapjában a vendégek összesen 6,7 millió éjszakát töltöttek el a hazai kereskedelmi, magán- és egyéb szálláshelyeken, ami 0,3 százalékos növekedésnek felel meg. A turisztikai szálláshelyek bruttó árbevétele így 148,1 milliárd forintra emelkedett, folyó áron 5,8 százalékkal meghaladva az előző év júliusi eredményét.
A belföldi vendégek száma 0,8 százalékkal, közel 1,4 millióra emelkedett, az általuk eltöltött 3,8 millió vendégéjszaka azonban ugyanilyen mértékben csökkent. Ez azt jelenti, hogy több magyar indult el pihenni, de átlagosan rövidebb időt töltött a szálláshelyeken.
A kereskedelmi szálláshelyeken 870 ezer belföldi vendéget és mintegy 2,4 millió vendégéjszakát regisztráltak. A vendégek 64 százalékát szállodák fogadták, ahol 5,8 százalékkal nőtt a belföldi forgalom.
A legnagyobb bővülést Bük–Sárvár térségében mérték, ahol 9,3 százalékkal több magyar vendég fordult meg, mint egy évvel korábban. A Balatonnál 1,8 százalékos növekedést regisztráltak, Budapesten viszont 2,8 százalékkal, Szegeden és térségében pedig 3,3 százalékkal csökkent a belföldi vendégek száma.
A külföldi vendégek száma 1,9 százalékkal, közel 1,1 millióra csökkent, az általuk eltöltött éjszakák száma azonban ugyanilyen mértékben, 2,9 millióra emelkedett. A kereskedelmi szálláshelyeken 775 ezer külföldit regisztráltak, akik 1,9 millió vendégéjszakát töltöttek el. Háromnegyedüket szállodák fogadták, ezekben 6,4 százalékkal nőtt a külföldi vendégek száma. A magán- és egyéb szálláshelyeken ugyanakkor 17 százalékos zuhanás következett be.
