Magyar gyárral fenyegeti dolgozóit a Mercedes vezetése
Az elmúlt napokban a Mercedes németországi munkavállalói körében egyre nagyobb a feszültség, miután a vállalat vezetése a magyarországi termelés alacsonyabb költségeivel érvel a hazai bérek és munkakörülmények átalakítása mellett. A konszern vezérigazgatóságának tagja, Michael Schiebe az üzemi tanácsok képviselői előtt arról beszélt, hogy a kecskeméti gyárban előállított járművek összköltsége jelentősen alacsonyabb, mint a németországi gyárakban. Az eltérés mértéke elérheti a hetven százalékot is.
Schiebe az alacsonyabb munka- és energiaköltségeket, valamint a hosszabb munkaidőt és a kevesebb szabadnapot jelölte meg a különbség okaként. A magyarországi munkavállalók gyengébb érdekérvényesítő képességéről több szakszervezeti vezető is beszámolt, ami tovább mélyíti a két ország közötti bér- és munkakörülménybeli szakadékot.
A kecskeméti gyár kulcsszerepbe került
A kecskeméti üzem már nem csupán kiegészítő szereplője a Mercedes termelési hálózatának. Itt készül az elektromos C-osztály, és a tervek szerint hamarosan az elektromos GLC gyártása is megkezdődik. Utóbbi modellt kizárólag Magyarországon állítják majd elő, ami azt jelenti, hogy a németországi üzemek teljesen kimaradnak a gyártásából. Július közepén a vállalat évi négyszázezer járműre növelte a kecskeméti gyár kapacitását.
Német sajtóértesülések szerint a Mercedes igazgatóságának egyik tagja az üzemi tanácsok előtt egyértelművé tette: amennyiben nem sikerül leszorítani a bérköltségeket, új gyárat létesíthetnek Kelet-Európában, ami egy németországi üzem feleslegessé válásához vezethet. Az egyik bennfentes fenyegetésnek, egy másik nyílt zsarolásnak nevezte a közlést. A vállalat hivatalosan nem erősítette meg az információt, de nem is cáfolta.
Több gyár és beszállító is veszélybe kerülhet
A konfliktus nem csupán egyetlen összeszerelő üzem jövőjét érinti. A beszámolók szerint amennyiben a vita elmérgesedik, nemcsak Rastatt vagy Bréma kerülhet veszélybe, hanem azok az alkatrészgyárak is, amelyek nélkül a termelés nem működhet. Ezek között Untertürkheim és Hamburg neve is felmerült. Egy esetleges új kelet-európai üzem helyszíneként a romániai Szászsebes szerepel, ahol egyes számítások szerint a termelési költségek akár nyolcvankét százalékkal lehetnek alacsonyabbak a németországi szinteknél.
Az egyik legnagyobb ellenállást kiváltó terv a heti munkaidő harmincöt óráról negyven órára emelése változatlan fizetés mellett. Emellett a karácsonyi bónusz és a szabadságpénz is veszélybe kerülhet, miközben egy juttatást már meg is szüntettek. Martin Brudermüller, a felügyelőbizottság elnöke mindezt teljes mértékben elfogadhatónak tartja.
Jogi korlátok és szakszervezeti ellenállás
Az IG Metall szakszervezet és az üzemi tanács másként látja a helyzetet. Érvelésük szerint a munkaidő béremelés nélküli meghosszabbítása jogilag csak igazolt gazdasági szükséghelyzet esetén lenne indokolható, nem pedig egyszerű költségcsökkentési eszközként a normál működés során. A rastatti üzemben feszült lehet a hangulat, ahol Schiebe látszólag jókedvűen ünnepelte az új GLA sorozatgyártásának elindulását, miközben a dolgozók attól tartanak, hogy az üzem legrosszabb esetben akár be is zárhat. Számításaik szerint a rastatti gyár bezárása még annak ellenére is gazdaságos lehetne, hogy a Mercedes nemrég jelentős összegű beruházást hajtott végre a telephelyen.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Harald Wilhelm pénzügyi igazgató nemrégiben azt állította, nincs napirenden egyetlen németországi gyár bezárása sem, amit a munkavállalók ígéretként értelmeztek. A Mercedes mozgásterét ugyanakkor jelentősen korlátozza, hogy a vállalat szerződésben vállalt foglalkoztatási garanciája 2035-ig védi a dolgozókat, így egy esetleges üzembezárásnak komoly jogi korlátai is vannak.
