Rákaptak a magyarok a csemegeszőlőre, a hazai piacot mégis külföldiek uralják
Egyre több csemegeszőlőt fogyasztanak a magyarok, a növekvő keresletből azonban elsősorban a külföldi termelők profitálnak. A hazai termelés alig fedezi a fogyasztás töredékét, miközben az import tíz év alatt csaknem megduplázódott. A magyar szőlő előtt komoly piaci lehetőség állna, ehhez azonban öntözésre, korszerű fajtákra és jelentős beruházásokra lenne szükség.
Alig 400 hektáron terem csemegeszőlő
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara friss összesítése szerint mindössze 379 hektáron termesztenek kifejezetten csemegeszőlőt Magyarországon. A legnagyobb termőterület Bács-Kiskun vármegyében található 143 hektárral, ezt Heves 64, Tolna 46, majd Borsod-Abaúj-Zemplén 40 hektárral követi. A borszőlőként nyilvántartott, de friss fogyasztásra is alkalmas kettős hasznosítású fajtákkal együtt az étkezési célú szőlőterület évente 900–1000 hektárra tehető.
Hatalmas a szakadék a termelés és a fogyasztás között
Tíz évvel ezelőtt még több mint 10 ezer tonna csemegeszőlő termett Magyarországon, az utóbbi években azonban a termés jellemzően mindössze 4600 tonna körül mozog. Ezzel szemben a hazai fogyasztás már évi 20–25 ezer tonna, és tovább növekszik. A hiányt egyre nagyobb részben importból pótoljuk: 2025-ben már közel 18 ezer tonna külföldi csemegeszőlő érkezett Magyarországra, ami három év alatt 37 százalékos növekedést jelentett, tízéves időtávon pedig a behozatal csaknem megduplázódott.
A fogyasztói szokások is változnak
A YouGov magyar háztartási panelje szerint értékben a csemegeszőlő már a banán és az alma után a harmadik legjelentősebb vásárolt gyümölcs, közel 8 százalékos részesedéssel. Mennyiségben 4 százalékos piaci részesedéssel az ötödik helyen áll. Közben egyre erősebben tolódik a kereslet a magszegény és magnélküli fajták felé.
Az időjárás idén sem kímélte a szőlőt
A csemegeszőlő intenzív kertészeti kultúra, amely jelentős beruházást, komoly szaktudást és mindenekelőtt öntözést igényel. Tavasszal több hullámban fagykár érte a hazai csemegeszőlő-ültetvényeket, különösen az Alföldön. A nyári hőség ugyan a szőlő mélyre hatoló gyökérzetének köszönhetően kevésbé pusztító, mint több más gyümölcsfajnál, a tartós forróság a bogyók méretét, színét és cukortartalmát is kedvezőtlenül befolyásolhatja. A hőség ugyanakkor egy sajátos piaci előnyt is hozott: a szüret mintegy két héttel korábban kezdődött, így a magyar termelők egy korábbi értékesítési időablakba tudtak belépni. Hűtőtárolással pedig tovább lehetne növelni azt az időszakot, amikor magyar csemegeszőlő kerülhet a boltokba. Jelenleg ugyanis a hazai áru jellemzően csak július végétől október elejéig jelenik meg érdemi mennyiségben.
Erős a nemzetközi árverseny
A magyar gazdák a világ legversenyképesebb szőlőtermelőivel találják szembe magukat. Olaszországból, Spanyolországból, Görögországból, Egyiptomból, Indiából, Dél-Afrikából és Dél-Amerikából egész évben érkezhet csemegeszőlő Magyarországra. A déli félteke termelésének köszönhetően gyakorlatilag megszűnt a klasszikus szőlőszezon: a termék télen és tavasszal is folyamatosan ott van az üzletek polcain. Olaszország bőséges kínálattal van jelen, Spanyolország teljes kapacitással termel, miközben a vásárlók egyértelműen a magnélküli fajták felé fordulnak. A NAK szeptemberi nemzetközi piaci körképe szerint az európai piacot átfedő kínálat és árnyomás jellemzi, miközben az energia- és öntözési költségek továbbra is magasak.
Korszerű fajtákra és öntözésre lenne szükség
A magyar csemegeszőlő előtt szokatlan helyzet áll: a piac lényegében készen van, csak a hazai kínálat hiányzik hozzá. A fogyasztók egyre több szőlőt vesznek, a kereslet jóval nagyobb, mint a magyar termelés, és az import folyamatosan növekszik. Ahhoz azonban, hogy ebből a magyar gazdák nagyobb részt hasítsanak ki, nem elegendő néhány száz hektárral növelni a területet. A NAK szerint korszerű – elsősorban magszegény – fajtákra, öntözésre, jég-, fagy-, eső- és madárkár elleni védelemre, nagyobb fajlagos hozamokra, valamint koncentráltabb termelésre és értékesítésre lenne szükség.
