2,4 százalékos növekedést és 3 százalékos inflációt vár 2027-re a kormány
A magyar gazdaság 2,4 százalékkal növekedhet 2027-ben, miközben az inflációt 3 százalék körül várja a kormány – közölte Magyar Péter miniszterelnök kedden reggel a Kossuth rádióban. A kabinet a következő évekre folyamatos gazdasági növekedéssel számol, a költségvetési hiányt pedig fokozatosan szorítaná vissza.
A miniszterelnök a hétfőn bemutatott 2027-es költségvetési tervekről beszélt a Kossuth rádió Felkelő című műsorában. Elmondása szerint a kormány jövőre 2,4 százalékos GDP-növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol, hosszabb távon pedig 2030-ig folyamatos gazdasági bővülést vár. A hiányt addigra a GDP 2,8 százalékára akarják leszorítani, vagyis csak az évtized végére kerülne ismét a maastrichti 3 százalékos küszöb alá.
Az államadósság gyors lefaragása lekerült a napirendről
A költségvetés egyik legnagyobb problémája továbbra is az államadósság. A 2026-os büdzsé módosításakor a kormány még azt közölte, hogy az adósságráta az előző év végi 74,6 százalékról idén 77,5 százalékra emelkedhet. Ez nominálisan azt jelenti, hogy az államadósság a 2025 végi 64 913 milliárd forintról több mint 71 500 milliárd forintra nőhet. A kabinet akkor átmenetinek nevezte az emelkedést, és azt ígérte, hogy a GDP-arányos mutató csökkenése 2026 után újraindul.
A 2026-ra várható 77,5 százalékos adósságráta után a kormány egyelőre nem közölt konkrét 2027-es célszámot, miközben a jövő évi 4,9 százalékos deficit mellett nehéz lesz látványosan csökkenteni az adósságot.
4,9 százalékos hiány jövőre, 2,8 százalék 2030-ra
A kormány jövőre 4,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol. Ez ugyan jelentős javulás lenne az idei 7,5 százalékos deficitcélhoz képest, de még mindig messze meghaladja a 3 százalékos uniós referenciaszintet. Magyar Péter hétfőn azt mondta, a költségvetésben felszabaduló mozgástérből mintegy 2,6 százalékpontot fordítanak a hiány csökkentésére, miközben több mint 2000 milliárd forintnyi új kiadást és adócsökkentést is vállalnak.
A kormány hosszabb távon már jóval szigorúbb költségvetési pályát ígér. Magyar Péter szerint 2030-ra 2,8 százalékra kell leszorítani a GDP-arányos deficitet. Ennek az euróbevezetési tervek szempontjából is jelentősége van, hiszen a maastrichti szabályok szerint a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, az államadósságnak pedig 60 százalék alatt kell lennie, vagy legalább megfelelő ütemben kell közelítenie ehhez a szinthez.
