Kármán András kihagyja az óriások csatáját, most dől el, kitől veszik el Brüsszel a pénzt
A magyarokat közvetlenül érintő témák is terítékre kerülnek a Luxemburgba sereglő pénzügyminiszterek pénteki találkozóján. Kármán András a hivatalos lista szerint mégis kihagyja az EU-csúcsot megelőző utolsó ülést. Neki a magyar költségvetés a legnagyobb gondja, ami Luxemburgban akár szóba is kerülhet, de a résztvevőket leginkább az anyagi és hatalmi pozíciók átrendeződése foglalkoztatja.
Az uniós országok 100–200 milliárd euróval kisebb költségvetésre készülnek. Az Európai Bizottság már idén szeretné tető alá hozni a 2028-ban induló hétéves költségvetést, nehogy a jövő évi francia, lengyel és olasz választások zavart okozzanak. Az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország szombaton mutatja be javaslatát, előkészítve a jövő heti EU-csúcstalálkozó tárgyalásait.
Az EU két táborra szakadt: az úgynevezett takarékos országok – köztük Németország, Ausztria és Hollandia – több száz milliárd euróval csökkentenék a közel 2000 milliárd eurós költségvetési javaslatot. Velük szemben a déli és keleti tagállamokból álló, a kohézió barátainak nevezett országcsoport ellenzi a megszorításokat. Az utóbbi csoport májusi nyilatkozatát Magyarország is aláírta.
A diplomaták szerint Dublin várhatóan 100–200 milliárd eurós költségvetési csökkentést javasol, a németek vezette tábor felé tett gesztusként. Az írek ugyanakkor tervezik, hogy a mezőgazdasági és regionális fejlesztési kiadásokat megóvják a jelentősebb csökkentésektől, engedményt téve a kohézió barátainak.
Németország és szövetségesei korábban bírálták az előző, ciprusi tanácsi elnökséget, amiért annak júniusi tárgyalási keretdokumentuma mindössze 32 milliárd euróval csökkentette a költségvetés összegét. Nagyobb lépést követelnek. A kohézió barátai közé olyan fajsúlyos tagállamok tartoznak, mint Olaszország, Spanyolország és Lengyelország. A 17-ek a múlt héten közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben ellenezték a mezőgazdasági és kohéziós kiadások csökkentését.
Írország várhatóan más szakpolitikai területeken javasol megtakarításokat. A kormányok jelentős csökkentésekre számítanak a Global Europe alapnál, amelyből az EU 200 milliárd eurót fordítana fejlesztési támogatásokra és külkapcsolati kiadásokra, valamint a 410 milliárd eurós Európai Versenyképességi Alapnál, amely az unió ipari kapacitásainak megerősítését szolgálná. A takarékos országok szerint inkább a hagyományos prioritásoktól kellene forrásokat átcsoportosítani az olyan új kihívások kezelésére, mint a védelem és a versenyképesség.
Az Európai Bizottság 2025-ben öt új közterhet javasolt, amelyek évente 66 milliárd eurós bevételt eredményeznének. Több európai kormány lobbizott Írországnál, hogy vegyék ki a javaslatból a CORE néven ismert, vállalatokra kivetendő adót. Dublin azonban a Bizottság javasolta mind az öt közterhet benne tartja a játékban. A kis- és középvállalkozások mentesítését javasolják, emellett módosíthatják a dohánytermékekre kivetendő közteherre vonatkozó javaslatot is.
Az Európai Parlament által javasolt, digitális tevékenységeket, online szerencsejátékot és kriptovállalkozásokat terhelő adók várhatóan teljes egészében kimaradnak a tárgyalási keretdokumentumból. Egy uniós diplomata „kiábrándítónak és minimálisnak” nevezte ezeket az apró változtatásokat.
