Kármán András: a magas bérszínvonal a növekedés legnagyobb gátja, elfogyott a mozgástér
Kármán András pénzügyminiszter a Magyar Közgazdasági Társaság 64. Közgazdász Vándorgyűlésén kijelentette: kész recept helyett diagnózist és jövőképet kíván adni, helyzetértékelése pedig kevés jó hírt tartalmaz. A hiteles gazdaságpolitika alapjának az őszinteséget nevezte a piaci szereplőkkel, a szakmával és az állampolgárokkal szemben.
A miniszter a magyar gazdaság problémáit két fő területre vezette vissza: a növekedésre és a költségvetés helyzetére. Az első nagy problémának a növekedési modell kifulladását nevezte. Felidézte, hogy az uniós csatlakozás idején az egy főre jutó magyar fejlettség az EU-átlag 62 százalékán állt, ami szinte valamennyi szomszédos ország mutatójánál magasabb volt, Lengyelország akkor 52, Litvánia 50 százalékon állt. Azóta Lengyelország 81, Litvánia 87 százalékra zárkózott fel, Magyarország pedig 76 százalékon áll.
A pénzügyminiszter szerint az előző rendszer gazdaságpolitikája egyre több külföldi tőkére, újabb összeszerelő üzemekre és a foglalkoztatás folyamatos bővítésére épült, ez az extenzív modell azonban kifulladt. Ennek egyik legerősebb bizonyítékaként említette, hogy az előző kormányzati ciklus négy éve alatt összesen kevesebb mint 1 százalékkal nőtt a magyar GDP. A termelékenység szerepe felértékelődött, ám Magyarország éppen ezen a területen maradt le: az elmúlt 16 év termelékenységnövekedése a térség egyik leggyengébb teljesítménye volt.
Kármán András külön problémaként beszélt a bérek és a termelékenység elszakadásáról. 2010 óta a vállalatok reálbérköltségei 40 százalékkal növekedtek, a termelékenység viszont mindössze 19 százalékkal javult. A különbséget sokáig ellensúlyozta a munkáltatói járulékok 27 százalékról 13 százalékra csökkentése és a forint fokozatos leértékelődése, ez a mozgástér azonban 2022-re lényegében elfogyott. A feszes munkaerőpiac és a jelentős minimálbér-emelések azóta is felfelé hajtják a béreket.
A pénzügyminiszter a másik nagy problémának a költségvetési politika szétesését nevezte. Felidézte, hogy 2011 és 2019 között az átlagos államháztartási hiány a GDP 2,6 százaléka volt, azóta tartósan jóval magasabb szintre került. Kormányzati intézkedések nélkül idén 8,3 százalékos lenne a hiány. Az előző kormány gyakorlatát bírálva úgy fogalmazott: olyan büdzsék készültek, amelyek számai már a kihirdetés pillanatában sem voltak reálisak. „Ez nem tervezés, ez a tervezés látszata” – szögezte le.
Ennek következményeként elveszett a költségvetési politika hitelessége, ezért az új kormány egyik legfontosabb feladata a bizalom visszaszerzése. Kármán szerint a költségvetés a legőszintébb dokumentum, mivel abból derül ki, mire költ valójában az állam, a büdzsé szerkezete pedig szerinte szélsőségesen kilóg az európai gyakorlatból.
A pénzügyminiszter az előző kormányt bírálva arról beszélt, hogy munkaalapú társadalmat és támogatásalapú gazdaságot épített, ahol a vállalatok puha költségvetési korlátok között működhettek, a családok viszont szigorúbb feltételekkel szembesültek. A működő szociális hálót a gazdasági alkalmazkodás egyik feltételének nevezte, mert megfelelő biztonság mellett az emberek könnyebben váltanak munkahelyet és vállalnak gazdasági kockázatot.
Az adórendszer átalakítása kapcsán úgy fogalmazott: „sorra bezárjuk a kiskapukat, amelyekkel a legtehetősebbek kicsúsztak az adófizetési kötelezettség alól”. A kormány célja a versenyfeltételek kiegyenlítése, a vállalatok megerősödését elsősorban a piaci versenytől várja, a támogatásalapú gazdaságpolitika szerepét pedig visszaszorítaná.
A költségvetési kiigazítás kapcsán Kármán András az állami kiadások csökkentésére és a pazarló működés felszámolására helyezné a hangsúlyt az adóemelések helyett. Az egészségügyet és az oktatást ugyanakkor egyértelműen kivette a lehetséges megtakarítások köréből: „Ott spórolni annyi lenne, mint a jövőtől lopni” – mutatott rá.
A pénzügyminiszter értelmetlen gyakorlatnak nevezte, hogy a költségvetést már tavasszal benyújtották az Országgyűlésnek. A jövőben ősszel készül el a büdzsé, a tervezetet október végéig terjesztik a parlament elé, a költségvetés módosításának gyakorlatát pedig szintén átalakítják. „A költségvetéshez mostantól csak az Országgyűlés előtt, és nem titkos módon fogunk hozzányúlni” – ígérte.
A bizalom visszaszerzésében már érzékelhető előrelépésről beszélt, ennek egyik jelét az állampapírhozamok csökkenésében látja. Az alacsonyabb hozamok mérséklik az állam finanszírozási költségeit, és a vállalati szektorban is több beruházást tehetnek jövedelmezővé. Kármán szerint a gazdaságpolitika feladata olyan környezet kialakítása, amelyben a cégek teljesítményét a verseny ösztönzi.
