Kemény üzenetet küldött az IMF Magyarországnak: kisebb állam, nagyobb verseny kell
Közép- és Kelet-Európa az elmúlt két évtizedben valódi sikertörténetet produkált, a korábbi növekedési modell azonban kifulladóban van. Az olcsó munkaerőre, a külföldi tőkére és az exportvezérelt iparosításra már nem lehet ugyanúgy építeni, a következő felzárkózási szakaszhoz makrogazdasági stabilitásra, gyorsabb termelékenységnövekedésre és mélyebb európai integrációra lesz szükség – mondta Kristina Kostial, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Európai Főosztályának igazgatóhelyettese a Budapest Economic Forumon.
A régió az elmúlt húsz évben látványosan közeledett az uniós fejlettségi szinthez. Az egy főre jutó reáljövedelem a 2004-es, uniós átlaghoz viszonyított mintegy 50 százalékáról 2025-re közel 70 százalékra emelkedett. A növekedésben kulcsszerepet játszott az uniós csatlakozás, a külföldi működőtőke és az európai értékláncokba való bekapcsolódás. Az elmúlt időszak egyik legfontosabb tanulsága az IMF szerint, hogy a reformok kifizetődnek. Ha a régió országai a legjobban teljesítő reformerekhez képest fennálló lemaradásuk felét ledolgoznák, az önmagában mintegy 6,4 százalékkal javíthatná a termelékenységet.
A korábbi modell azonban veszít az erejéből. Ahogy a térség közelebb kerül a technológiai élvonalhoz, egyre kevésbé lehet egyszerűen a máshol már létező technológiák átvételére támaszkodni. Saját készségekre, ötletekre és márkákra lesz szükség. A régió vállalatai ugyanakkor továbbra is kevesebbet költenek kutatás-fejlesztésre, digitalizációra, adatokra, szoftverekre és munkavállalóik képzésére, mint a fejlettebb gazdaságok cégei. Emiatt az innovációban is hátrányban vannak.
„A konvergencia következő szakasza nemcsak több tőkét, hanem jobb tőkét is jelent” – fogalmazott Kostial.
Az IMF három pillérre építené az új növekedési modellt. Az első a makrogazdasági stabilitás helyreállítása: fegyelmezettebb költségvetési politikára, a rendkívüli támogatások fokozatos kivezetésére és a költségvetési tartalékok újjáépítésére van szükség. Emellett a béremelkedésnek hosszabb távon ismét összhangba kell kerülnie a termelékenység növekedésével.
A második pillér a termelékenység javítása. Ehhez jobb oktatás, korszerűbb készségek és olyan üzleti környezet kell, amelyben a hatékony, innovatív vállalatok növekedni tudnak. Ez azt is jelenti, hogy a kevésbé termelékeny vállalatokat nem szabad tartósan megvédeni a versenytől. A tőkének és a munkaerőnek azokhoz a cégekhez kell áramolnia, amelyek hatékonyabban használják fel ezeket az erőforrásokat. Az állami és uniós forrásoknak is lehet szerepük, de nem önmagában az elköltött pénz mennyisége számít. A beruházásoknak a magánberuházásokat is ösztönözniük és új növekedési lehetőségeket teremteniük kell.
A harmadik pillér a mélyebb európai integráció. Az IMF szerint jelentős akadályok maradtak az unión belüli kereskedelemben: ezek az áruk esetében mintegy 44, a szolgáltatásoknál akár 110 százalékos vámnak megfelelő korlátot jelentenek.
„Ez elvileg egy egységes piac, de még nem valódi egységes piac” – mondta Kostial.
Magyarország az IMF képviselője szerint egyszerre példázza a régió lehetőségeit és problémáit. Erős ipari bázissal, jelentős vállalkozói aktivitással és az európai értékláncokba való mély beágyazottsággal rendelkezik. Ugyanakkor a növekedési lendület gyengült, a bérek gyorsabban emelkedtek a termelékenységnél, a költségvetési hiány pedig magas.
Magyarország számára ezért szintén a hárompilléres program végrehajtása a feladat. Az első a költségvetési konszolidáció. Az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok teljesítése jelentős költségvetési kiigazítást igényel, miközben az IMF szerint védeni kell a kritikus beruházásokat és a leginkább rászoruló társadalmi csoportokat.
A második a termelékenység növelése, amihez kiszámíthatóbb üzleti környezetre és jobb képzettségű munkaerőre van szükség.
Kostial külön kiemelte az állam szerepét is. „A közszektornak meglehetősen nagy a lábnyoma, ezt csökkenteni kell” – mondta. Szerinte ezzel nagyobb tér nyílhatna a magánszektor beruházásai és innovációja előtt.
A harmadik feladat Magyarország számára is az európai integráció mélyítése: aktív részvétel az uniós egységes piac reformjában és az elérhető uniós források hatékonyabb felhasználása az IMF szerint.
A Magyarország előtt álló feladatokról Kármán András pénzügyminiszter is beszélt a konferencián.
