Brutális földárcsökkenés: a gazdák az agráróriásoknak adják el a termőföldjeiket
Jelentős, 25-30 százalékos termőföldár-csökkenés tapasztalható a tavalyi árakhoz képest – hívta fel a figyelmet Bencsik János, korábbi országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán közzétett videójában. A politikus szerint aggasztó tendenciák mutatkoznak a magyar termőföldek kapcsán, és a folyamat a vidék további elgyengüléséhez vezethet.
Az agrárium helyzetét több tényező is nehezíti egyszerre. A magas dízelüzemanyagár jelentős mértékben befolyásolja a termelési tevékenység hatékonyságát, a tavaszi fagyok és az azt követő aszály pedig szintén érzékenyen érintették a gazdálkodókat. Mindehhez hozzájárul az ukrajnai agrártermékek Európai Unióba történő szabad beáramlása, valamint Ukrajna uniós csatlakozásának kilátása, amely további aggodalmakat gerjeszt a magyar mezőgazdaságban.
Bencsik János kiemelte: a magyar kormány éppen most döntött arról, hogy feloldja azt a vétót, amelyet Magyarország Ukrajna Európai Unióhoz történő csatlakozása kapcsán gyakorolt. Ha ez megtörténik, akkor már a következő európai uniós költségvetési időszakban komoly átcsoportosítás várható az agráriumból más területekre. Ukrajna belépésével az Európai Unió területén földrajzi átrendeződés is végbemegy majd, ami tovább nehezíti a magyar és a közép-európai gazdálkodók mindennapjait.
A korábbi képviselő szerint a kisebb gazdák, akik 30-40-50-60, vagy akár 100 hektáron gazdálkodnak, ma már nagyon nehezen tudják rentábilisan végezni a tevékenységüket, emiatt megvan az esélye és a veszélye annak, hogy abbahagyják a mezőgazdasági munkát. Ennek jelei már mutatkoznak: a nagyobb termelőket és integrátorokat megkeresték a kisebb gazdák, hogy bérbe adják vagy értékesítsék a földtulajdonaikat, és befejezzék a mezőgazdasági munkát.
Ez a folyamat egyrészt a vidék további elgyengüléséhez vezet, másrészt negatívan befolyásolja az életmódot, harmadrészt felgyorsítja azt az integrációs folyamatot, amelynek végén egy-egy nagyobb, térségben vagy régióban működő mezőgazdasági társaság tulajdonába kerülnek a területek. Mindez végső soron egy kézben összpontosítaná az inputanyagok beszállítását, a biztosítást, valamint a termékek értékesítését, feldolgozását és hasznosítását, ami leginkább a transznacionális társaságok bevételeit gyarapítja.
Bencsik János figyelmeztetése szerint, ha Magyarországon nem történik meg ennek ellentételezése, akkor radikális átalakulás megy végbe a vidéken: a családi gazdaságok visszaszorulnak, és megnövekszik az integrált nagy gazdaságok területe.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisa alapján készült OTP Termőföld Értéktérkép szerint a termőföld-tranzakciószám 34 300-ra, az értékesített földek összterülete pedig 38 600 hektárra csökkent 2025-ben. A hektáronkénti átlagár Hajdú-Biharban meghaladta a 3,057 millió forintot, miközben Nógrádban nem érte el az 1,4 millió forintot. Az országos átlag 2,264 millió forint volt, ez éves alapon 1,3 százalékos növekedést jelent. Zala megyében 21 százalékos volt az áremelkedés, Pest és Veszprém vármegyében pedig 13, valamint 14 százalék.
Művelési áganként vizsgálva a gyep és kert-gyümölcsös kategória értéke 6,5 és 7 százalékkal, az erdőterületeké 4,5 százalékkal, a szántóké 2,3 százalékkal nőtt, míg a szőlőké alig 1 százalékkal.
