Újabb pofon a gazdáknak: elutasította az Európai Parlament a műtrágyaárak elleni vészféket
Az Európai Parlament szeptember 15-i plenáris ülésén a karbonvámként ismert uniós mechanizmus, a CBAM felülvizsgálatából törölte a 27a. cikket, amely rendkívüli piaci körülmények között lehetőséget adott volna az érintett termékek ideiglenes mentesítésére, így mérsékelhette volna a műtrágya árát is.
A döntést mély csalódottsággal fogadta az európai gazdálkodókat és agrárszövetkezeteket képviselő Copa–Cogeca. A szervezet szerint különösen nehezen érthető a döntés akkor, amikor a műtrágyaárak tartósan meghaladják történelmi átlagukat, a Hormuzi-szoros körüli feszültségek pedig újabb bizonytalanságot okoznak az energia- és műtrágyapiacokon. A gazdák eközben az időjárási veszteségekkel, a növekvő termelési költségekkel és a következő szezon finanszírozásával is küzdenek.
A CBAM célja és a gazdák terhei
A CBAM célja, hogy az importtermékek előállításához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátásnak is legyen költsége, ezzel védve a kibocsátási terheket viselő európai gyártók versenyhelyzetét. Az agrárszervezetek kifogása azonban az, hogy a műtrágyaimport többletköltsége a mezőgazdaságban csapódhat le. A Copa–Cogeca szerint számos szántóföldi gazdaságban éppen a műtrágya jelenti a legnagyobb termelési kiadást.
A mostani szavazás még nem jelent véglegességet a szabályozással kapcsolatban: a Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács ezután egyeztet a jogszabályról. A tagállamok megtartanák a felfüggesztés lehetőségét, többek között arra az esetre, ha az érintett termék ára fél év alatt több mint 50 százalékkal emelkedik.
A konfliktus már korábban kirajzolódott: az EP környezetvédelmi szakbizottsága már a plenáris döntést megelőzően törölte a válsághelyzeti felfüggesztést lehetővé tevő rendelkezést. A Copa–Cogeca akkor is arra figyelmeztetett, hogy a gazdák nem tudják automatikusan beépíteni a felvásárlási árakba a növekvő kiadásaikat.
Elutasított kompromisszum és elégtelen javaslatok
A szervezet szerint létezett volna olyan kompromisszum, amely egyszerre támogatja az európai műtrágyaipar kibocsátáscsökkentését és versenyképességét, miközben célzott, átmeneti védelmet ad a termelőknek. Álláspontjuk szerint ennek elutasításával a Parlament az ipari szempontokat helyezte előtérbe, megfelelő mezőgazdasági biztosíték nélkül.
A felvetett kompenzációs megoldásokat sem tartják elegendőnek. A CBAM-bevételek válsághelyzeti gazdatámogatásra fordítása szerintük legfeljebb részleges enyhülést hozhatna. Ugyancsak szűk körnek segítene, ha az exportra szánt gabonát bevonnák az átmeneti dekarbonizációs alap támogatási körébe: ebből elsősorban az exportorientált gabonatermelők részesülnének, miközben az uniós növénytermesztés jelentős része kimaradna. Az időtáv is problémás: az alap mindössze két évig működne, a CBAM viszont tartós rendszer, amelynek költségterhei 2034-ig fokozatosan emelkedhetnek.
Magyarországi aszály és a hazai gazdák helyzete
Magyarországon mindez különösen nehéz időszakban jelentkezik. Augusztus végéig több mint 1,4 millió hektárra jelentettek be aszálykárt, és egyes gazdaságokban a terméskiesés meghaladta a 80 százalékot. Az alacsony terményárak és a magas költségek miatt a két legnagyobb hazai agrárszervezet, a Magosz és a MOSZ azonnali válságkezelést, előlegkifizetéseket és a kárenyhítési alap feltöltését sürgette.
A magyar gazdaszervezetek korábban hasonló veszélyekre hívták fel a figyelmet: a műtrágya drágulását az energiapiaci sokk mellett az importot terhelő karbonköltség is erősíti, és a hagyományos importvámok átmeneti eltörlése önmagában nem oldja meg a gondot, amíg a CBAM terhei megmaradnak.
Ilyen helyzetben a következő szezon műtrágyabeszerzésének drágulása tovább szűkítheti a gazdák mozgásterét. A termelés visszafogása vagy a tápanyag-utánpótlás kényszerű csökkentése a későbbi hozamokat is veszélyeztetheti. A Copa–Cogeca arra figyelmeztetett, hogy a következmények a fogyasztókig érhetnek: a tartósan magasabb termelési költségek az élelmiszerárakra is nyomást gyakorolhatnak.
A szervezet ezért azt kéri az EP-képviselőktől és a tagállamoktól, hogy a közelgő intézményközi tárgyalásokon, valamint az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatakor teremtsenek érdemi védelmet a gazdáknak. Álláspontjuk szerint az európai mezőgazdaság nem viselheti tartósan más uniós szakpolitikák költségeit.
