Kapitány Istvánt megdicsérte a főnöke, de valami nem stimmel: hasít az ipar, közben sorban zárnak be a gyárak
Első ránézésre impozáns adatokat hozott az augusztus a magyar gazdaság egyik legfontosabb területén. Az ipari termelés szintje látványosan emelkedett, ám az utóbbi hetekben egyre gyakrabban érkeznek hírek gyárbezárásokról, ágazatok piacvesztéséről, a feldolgozóipar jelentős része pedig továbbra is küszködik.
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatsora szerint a vártnál kedvezőbben alakultak az augusztusi termelési adatok. A hazai ipar helyzete azonban továbbra sem ad okot túlzott derűlátásra: a növekedést néhány nagy szereplő teljesítménye adta, több ágazat továbbra is gyengélkedik. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter aligha dőlhet hátra, ha a főnökétől félreérthetetlen dicséretet kapott is a Facebookon.
A feldolgozóipari alágak többségében augusztusban is csökkent a termelés
Augusztusban 8,7 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest, júliushoz viszonyítva pedig 1 százalékkal emelkedett a kibocsátás – közölte a KSH. A látványos főadat azonban csalóka: a feldolgozóipari alágak többségében ugyanis továbbra is csökkent a termelés. Visszaesést mért a statisztikai hivatal többek között a villamos berendezések, valamint az élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártásában, illetve az akkumulátorgyártás sem tudott növekedési pályára állni.
A bővülést lényegében két nagy súlyú terület, a járműgyártás, valamint a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása hozta össze. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza hangsúlyozta, hogy mindkét területet egyedi nagyberuházások húzzák: előbbit a Mercedes és a BMW fejlesztései, utóbbit a Foxconn komáromi üzeme.
Az augusztusi főadat azért is okozhatott meglepetést, mert több tényező is az ipari kibocsátás emelkedése ellen dolgozott. A Duna alacsony vízállása miatt korlátozni kellett a Paksi Atomerőmű termelését, a turbulens energiapiaci helyzet pedig a vállalatokat is fogyasztásuk visszafogására kényszerítette. A külső kereslet továbbra is gyenge maradt, itt különösen Németország helyzete jelent kockázatot: a legfontosabb külkereskedelmi partnerünknél az ipari rendelésállomány éves összevetésben ugyan 2,7 százalékkal emelkedett, ám havi alapon több mint 10 százalékkal zuhant.
A bizalom már visszatért, de a reálgazdaság ebből keveset érzékel
Az augusztusi ipari teljesítmény azért is lóg ki az elmúlt időszak statisztikái közül, mert más területekről jóval kedvezőtlenebb számok érkeztek. A kormányváltás után ugyan rekordokat döntöttek a bizalmi indexek, ám pusztán a felfokozott várakozásokból kevésbé tud profitálni a reálgazdaság. Az összképet az sem javította, hogy a turizmus teljesítménye augusztusban jelentősen visszaesett, a külkereskedelmi hiány elérte az 1 milliárd eurót, az ipari termelői árak pedig másfél éve nem látott szintre emelkedtek. Az építőipar az év eleji enyhe növekedés után az év közepére jelentősen visszaesett, teljesítménye már mintegy 10 százalékos mínuszban van.
Kapitány István ennek ellenére az elmúlt időszakban arról beszélt, hogy a gazdaság jó irányba halad, a lakosságnak van miből költekeznie, és visszatért a magyar gazdaságirányításba vetett bizalom. Magyar Péter miniszterelnök keddi bejegyzése szerint éves alapon 8,7 százalékkal nőtt az ipari termelés, nőtt a lakossági és az üzleti bizalom is, és jelenleg már olcsóbban finanszírozzuk az államadósságot, mint Lengyelország.
A vállalati szektorból érkező hírek egyelőre kevésbé támasztják alá a derűlátást. Az Electrolux, a WKW és az Accel Hunland csak néhány példa azon cégek sorából, amelyek az elmúlt hónapokban magyarországi üzem bezárásáról döntöttek, több esetben jelentős létszámleépítéssel. Regős Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a közepes feldolgozóipari vállalatok helyzetét az erős forint is nehezíti. Ennél is nagyobb problémát jelent Németország strukturális válsága, az európai ipar gyengesége és az autógyártás átalakulása, emiatt további magyarországi gyárbezárások sem zárhatók ki.
Meghatározó ágazatot fenyeget gyárbezárási hullám
A kínai gyártók európai térnyerése egy másik, Magyarország számára fontos iparágat is negatívan érint. Az olcsó távol-keleti import egyre nagyobb nyomást helyez az európai abroncsgyártókra. Az Európai Unióban működő cégek gyorsuló tempóban veszítenek piaci részesedésükből, és ha ez így folytatódik, előbb-utóbb gyárak és munkahelyek kerülhetnek veszélybe. Ez Magyarországon különösen fájdalmas lehet, hiszen az ország az elmúlt két évtizedben az európai abroncsgyártás egyik meghatározó helyszínévé vált.
Gyöngyöshalászon az Apollo Tyres majdnem 1000 ember megélhetését biztosítja, Tatabányán a Bridgestone 1200 főt foglalkoztat, Nyíregyházán a Michelin megközelítőleg 1400 főt alkalmaz, míg a Fejér megyei Rácalmáson a Hankook több mint 3400 embernek ad munkát. Ezek a cégek többnyire az adott város, illetve régió legmeghatározóbb ipari munkáltatói közé tartoznak, és jelentős adóbefizetők is.
