Az euró bevezetése átírhatja a magyar államadósság szerkezetét
Látványos fordulat körvonalazódik a magyar devizakötvény-kibocsátásban – derült ki az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatójának csütörtöki konferencia-előadásából. Tardos Gergely a Portfolio Economic Forum rendezvényén beszélt arról, hogy az euró bevezetésének kilátása már önmagában is pozitív folyamatokat indított el a magyar állampapírpiacon.
Az ÁKK honlapján is közzétett előadás egyik legfontosabb megállapítása szerint a magyar államadósság implicit kamatterhe jelenleg kétszerese az euróövezet hasonló adottságokkal rendelkező országaiénak. Magyarország adóssága a legdrágább az Európai Unióban.
A kép ugyanakkor árnyaltabb, mert az euróbevezetési ígéret a magyar felárakat más országokhoz képest már lejjebb szorította. A tízéves magyar államkötvények hozama az év elején még a románokéval mozgott együtt, mára a cseh és a lengyel hozamok közé került. Ha az euróbevezetési ígéret hiteles marad, az tovább nyomhatja az euróövezeti hozamok felé a magyar hozamokat, ami kedvező az állam kamatköltségei szempontjából.
Megemelhetik a devizaadósság arányát
Az előadás egyik kulcsmegállapítása szerint ERM II-tagság esetén mérlegelhető a devizaadósság jelenlegi, 30 százalékos arányának emelése. Az ERM II az euróövezetbe lépés előszobája: ebben a szakaszban még forinttal fizetünk, de az árfolyamot az MNB egy szűk sávban tartja az euró bevezetéséig, ami a belépést követően két évvel történhet meg.
Ha erre sor kerül, az a jelenleginél több – akár sokkal több – magyar devizakötvény, vélhetően jórészt eurókötvény kibocsátását jelentené, szemben a korábbi gyakorlattal, amelyben döntő mértékben forintban tartották a magyar államadósságot. Ennek másik oldala, hogy arányosan kevesebb forintállampapír juthat az intézményi befektetőknek és a magyar háztartásoknak.
A devizaadósság korlátját nemrég, 2023-ban már egyszer megemelték: 25 százalékról 30 százalékra. Egy újabb emelés a devizaarány növelésének következő lépcsője lenne.
Az előd is a gyors belépés mellett érvelt
Az euróövezeti előszobába való belépés sürgetésének gondolatát nem sokkal Tardos előtt elődje, Kurali Zoltán – a Magyar Nemzeti Bank alelnöke – vetette fel, szintén egy konferencián. Kurali szerint nincs értelme halogatni az ERM II-höz való csatlakozást, ha tényleg hiteles a kormány euróbevezetési forgatókönyve. Álláspontja szerint a kormány menetrendje 2029-es ERM II-belépéssel, 2031-es döntéssel és 2032. január 1-jei bevezetéssel egyenértékű. Ha a középtávú makrogazdasági konvergenciaterv sikeres és hiteles lesz, akkor nincs értelme várni a csatlakozással.
Mindkét szakember álláspontja mögött ugyanaz a logika húzódik meg: a devizaadósság korlátjának emelésének és az eurókötvények beindulásának feltétele, hogy az új kormány hiteles tervet tegyen le az asztalra az euró bevezetéséről.
Közelednek az igazság pillanatai
A 2027-es költségvetést és a középtávú tervet heteken belül ki kell dolgoznia a Pénzügyminisztériumnak. A döntés előtt álló pénzügyminiszterre, Kármán Andrásra komoly munka vár az euróbevezetési forgatókönyv hitelessé tételében. Ahogy Tardos Gergely megfogalmazta: a piaci bizalom és a gazdaságpolitika határozza meg, milyen gyorsan realizálódik az előny.
A folyamat hátterét nehezíti, hogy időközben egy veszélyesebb világba érkeztünk, amelyben számos kockázat – többek között az energiaválság és a mesterséges intelligenciára fordított hatalmas költekezés – feljebb hajtja a kamatokat.
