Több gigawattnyi szélenergia-kapacitás jöhet, de a hulladékkezelésről nem esik szó
A magyar energiapolitika egyik fontos célja a következő években a növekvő energia-önellátás, a zöldenergia-termelés bővítése és az energetikai versenyképesség javítása – mondta Tótth András energetikai államtitkár a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) államtitkára a szélenergia-kapacitások bővítéséről beszélt, miközben egyelőre nem tudni, hogyan oldaná meg a kormány a szélturbina-leszereléseknél később jelentkező hulladékgazdálkodási feladatokat.
Az energetika a versenyképesség stratégiai kérdésévé vált
A GEM államtitkára szerint az energetika mára egyértelműen a versenyképesség stratégiai kérdésévé vált. A jelenlegi magas energiaárak mellett az energetikai beruházások jelentős része már piaci alapon is megtérülhet, ezért az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb fejlesztésekre koncentrálnák. Az államtitkár a szélturbina-telepítések felgyorsítására is utalt.
Paks, megújulók, szélturbina: nagyobb energia-önellátás jöhet
A következő időszak tervei között szerepel a karbonmentes energiatermelés erősítése, a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása, valamint újabb megújulóenergia-kapacitások kiépítése. A legnagyobb változás a szélenergia területén jöhet: a kormány legalább 4 gigawattal (GW) szeretné növelni a hazai szélenergia-kapacitást, az államtitkár szerint azonban a bővítés 2040-ig akár a 6 GW-ot is meghaladhatja.
Napenergia és hálózatfejlesztés
A napenergiában szintén van még növekedési lehetőség, ám ezen a területen a tárca elsősorban piaci alapú beruházásokkal számol. A megújuló energia további térnyeréséhez ugyanakkor jelentős hálózatfejlesztésre is szükség van. Tótth András szerint ennek első lépése az uniós helyreállítási alap, az RRF energetikai forrásainak hálózatfejlesztésre történő felhasználása lehet.
Németországban már fékeznék a szélenergia terjedését
A magyar tervek különösen érdekesek annak fényében, hogy Németországban egyes tartományokban már korántsem egyértelmű a szélenergia további gyors bővítésének támogatása. Szászország lehet az első német tartomány, amely átmenetileg fékezi az új szélturbinák építését. A CDU és az SPD kisebbségi kormánya a szélenergia hasznosítására kijelölt elsőbbségi területeken kívül felfüggesztené az új turbinák engedélyezését.
Népi kezdeményezés a bővítés ellen
A tervezett korlátozás időzítése különösen figyelemre méltó, mivel a szélenergia ellenzői közben jelentős sikert értek el. A további bővítés ellen indított népi kezdeményezéshez a szervezők állítása szerint már mintegy 42 ezer aláírást gyűjtöttek, miközben a parlamenti tárgyaláshoz 40 ezerre van szükség. A kezdeményezést így a tartományi parlament elé terjeszthetik. Mindez annak fényében is érdekes, hogy a szomszédos Brandenburgban nemrég felépült a világ legmagasabb szélturbinája.
Magyarország korábban jóval óvatosabb volt
A német fejlemény azért is tanulságos Magyarország számára, mert a korábbi magyar energiapolitikai tervek jóval óvatosabbak voltak a szélenergia kapacitásának növelésével kapcsolatban. A korábbi Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) 2030-ra mindössze 1,1 GW körüli szélenergia-kapacitással számolt, míg a 2040-es távlati előrejelzések sem kalkuláltak 2 GW-nál nagyobb kapacitással. Ehhez képest a most felvázolt 4–6 GW-os 2040-es cél több mint kétszerese, vagy akár a háromszorosa lehet a korábbi hosszú távú elképzeléseknek.
Javuló gazdaságosság, csökkenő importfüggőség
A fordulat mögött részben az áll, hogy az elmúlt években jelentősen javult a szélenergia gazdaságossága, miközben Magyarország energiaimport-függőségének csökkentése is egyre fontosabb stratégiai cél. A nagyszabású kapacitásbővítés ugyanakkor új kérdéseket is felvet. A kritikusok szerint a szélenergia gyors felfutását nem kíséri kellően részletes, hosszú távú körforgásos gazdasági terv a 20–25 év múlva jelentkező, nehezen bontható szélturbina-hulladék kezelésére.
Két egymással ellentétes európai trend között
A magyar energiapolitika így egyszerre kerülhet két, egymással ellentétes európai trend közé: miközben egyes országokban már a szélenergia további terjedésének társadalmi és rendszerintegrációs korlátai kerülnek előtérbe, Magyarország most készül igazán felgyorsítani a fejlesztéseket.
