Elárverezik az óceán mélyét: történelmi lépésre készül Amerika
Az amerikai kormány november 19-re tűzte ki az ország történetének első tengeri ásványkincs-kitermelési koncessziós árverését. Az Amerikai Szamoa közelében fekvő, összesen mintegy 127 500 négyzetkilométer tengerfeneket felölelő terület két bányászható részre oszlik: a nagyobbik mintegy 66 ezer, a másik mintegy 61 500 négyzetkilométer. A koncessziók kikiáltási ára területenként 3 millió dollár, a kezdeti bérleti időszak húsz év. A kereskedelmi kitermelés első öt évében a jogdíj a kitermelés értékének 2 százaléka, ezt követően 5 százalékra emelkedne.
Kína fölényét törné meg Washington
A területeken polimetallikus gumók és vas-mangán-kéregképződmények találhatók, amelyek nikkelt, kobaltot, rezet és mangánt tartalmazhatnak. Ezek az alapanyagok az akkumulátorgyártásban, az elektromos járművek előállításában és az energetikai infrastruktúrában játszanak fontos szerepet. A Trump-adminisztráció a kritikus ásványkincsekhez való hozzáférést nemzetbiztonsági kérdésként kezeli, és az amerikai kitermelési kapacitások bővítésével igyekszik mérsékelni a kínai ellátási láncoktól való függőséget.
A koncessziók megszerzése nem jelent automatikus engedélyt az ipari bányászatra: a nyertes vállalatok első körben feltérképezési és környezeti felméréseket végezhetnek, a részletesebb kutatáshoz, a tesztkitermeléshez és a kereskedelmi bányászathoz további szövetségi engedélyekre és környezetvédelmi vizsgálatokra lesz szükség.
A halászat és a tengeri élővilág is veszélybe kerülhet
A terv komoly ellenző reakciókat váltott ki a környezetvédő szervezetekből. Az Oceana szerint a mélytengeri bányászat megnyitná az utat az óceáni ökoszisztémák ipari léptékű kiaknázása előtt, miközben a tevékenység hosszú távú környezeti következményei még nem kellően ismertek. A tervezett koncessziós területek közelében található a Rose Atoll tengeri nemzeti emlékmű, amely többek között tengeri teknősöknek és hosszúszárnyú bálnáknak biztosít élőhelyet. A műveletek közvetlenül károsíthatják a tengerfenéki élőhelyeket, az üledékfelhők pedig a kitermelés helyszínétől távolabb is hatással lehetnek a tengeri élővilágra.
A gazdasági kockázatok különösen fontosak Amerikai Szamoa számára, ahol a halászat a helyi gazdaság egyik meghatározó ágazata. Pulaali’i Nikolao Pula kormányzó szigorúbb környezeti megfigyelést, a tonhalhalászat védelmét és a Pago Pago kikötőjét használó hajók fokozott ellenőrzését sürgette. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a bányászathoz kapcsolódó hajóforgalom többletterhet róhat a kikötői infrastruktúrára, a hulladékkezelésre és a vízminőség védelmére. Szerinte a későbbi kereskedelmi kitermelés engedélyezéséről külön kell dönteni. Amerikai Szamoa azt is szeretné elérni, hogy részesedjen a szövetségi ásványkincs-hasznosításból származó bevételekből, erre azonban a jelenlegi jogszabályok nem biztosítanak egyértelmű lehetőséget.
Kína uralja a ritkaföldfémek piacát
Kína meghatározó szerepet tölt be a ritkaföldfémek globális ellátási láncaiban, különösen a feldolgozásban és a nagy teljesítményű mágnesek gyártásában. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint 2024-ben az ország adta a mágnesgyártáshoz használt ritkaföldfémek bányászatának 60 százalékát, a finomítás 91 százalékát, valamint az állandó mágnesek gyártásának 94 százalékát. Az amerikai földtani szolgálat adatai szerint 2020 és 2023 között az ország ritkaföldfém-fogyasztásának 56 százalékát kínai import fedezte. Kína 2025-ben bevezetett exportkorlátozásai megmutatták az ellátási lánc sérülékenységét: egyes autógyártók nehezen jutottak hozzá a szükséges mágnesekhez, Európában pedig bizonyos ritkaföldfémek ára a kínai árszint akár hatszorosára emelkedett.
Új iparágat építene ki az Egyesült Államok
A mostani árverés egy szélesebb amerikai stratégia része. A kormányzat egy másik, az Északi-Mariana-szigetek közelében található területre vonatkozó ásványkincs-hasznosítási javaslaton is dolgozik, miközben az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal a nemzetközi vizeken végzett mélytengeri ásványkincskutatási kérelmeket is kezeli az amerikai jog alapján. A november 19-i árverés fontos lépés az amerikai mélytengeri bányászati iparág kialakítása felé, de egyelőre nem tudni, mikor és milyen feltételekkel indulhat meg a kereskedelmi kitermelés. A beruházások megtérülését a további engedélyezés, a technológiai költségek, a környezetvédelmi előírások és a helyi halászati érdekekkel való konfliktusok egyaránt befolyásolhatják.
