Állampapír-megadóztatás: ennyi kamat maradna a magyaroknál
Az Európai Bizottság október 1-jén bejelentette, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a lakossági államkötvényekre vonatkozó adószabályok miatt. A brüsszeli testület kifogása nem az állampapírok adómentességét célozza, hanem azt az eltérő adózási bánásmódot, amely szerinte diszkriminatív helyzetet teremt, mivel más EU- és EGT-tagállamok állampapírjainak kamata Magyarországon adóköteles, szemben a hazai papírok 2019 óta élő kamatadó-mentességével. Ez a bizottság olvasatában sérti a tőke uniós jog által garantált szabad áramlását.
A Pénzügyminisztérium jelzése alapján a kormány jelenleg is vizsgálja az adózási és finanszírozási alternatívákat. A tárca a Világgazdaság kérdéseire egyelőre nem válaszolt. Szakértők szerint alapvetően három jogalkotási válasz képzelhető el, illetve a kormány az időhúzás eszközéhez is nyúlhat.
Az adómentesség kiterjesztése más EU/EGT-állampapírokra
A kormány dönthet úgy, hogy a vélt diszkrimináció megszüntetése érdekében minden más európai uniós és EGT-tagállam által kibocsátott állampapír kamatát is adómentessé teszi a magyar lakossági befektetők számára. Ennek előnye, hogy megmaradna a hazai lakossági állampapírok adómentessége, így nem csökkenne a magyar papírok vonzereje. Kockázata viszont, hogy megnyitná az utat a magyar lakossági tőke előtt a külföldi, például euróalapú, stabilabb minősítésű államkötvények felé, ami fokozott tőkekiáramláshoz vezethet, rontva a hazai lakossági adósságfinanszírozást, miközben az adóbevétel is elmaradna.
A magyar állampapírok adómentességének eltörlése vagy szűkítése
A jogalkotó visszavezetheti a kamatadót – esetleg a szociális hozzájárulási adóval is kiegészítve – a magyar lakossági állampapírokra, szintbe hozva azokat a külföldi kötvények adóterheivel. Ez a legkényelmesebb reakció lenne, mert megnyugtatná az Európai Bizottságot, és plusz adóbevételt generálna a költségvetésnek. Félő azonban, hogy jelentősen visszaesne a lakosság állampapír-vásárlási kedve: a 3 éves fix kamatozású Fix Magyar Állampapír jelenlegi 5,5 százalékos kamatából a 15 százalékos szja és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó levonása után mindössze 3,96 százalék maradna, ha pedig csak az szja-t vezetnék vissza, akkor 4,675 százalékot kapnának a megtakarítók. Az is elképzelhető, hogy mérsékeltebb adóztatást vezetnének be, miközben csökkentenék az EGT-s állampapírok adóterhét is.
A kamatok megemelése – bruttósítás
A bruttósítás az adómentesség eltörlésének olyan változata, ahol a kormány a magyar lakossági állampapírok névleges kamatát megemeli annyival, hogy az adó levonása után a befektető ugyanazt a nettó hozamot kapja, mint korábban. Ekkor a kisbefektetők reálhozama nem csökken, így a vásárlási kedv megmaradhat, viszont a magasabb bruttó kamatteher jelentősen megdrágítaná az államadósság finanszírozását, és komoly lyukat ütne a költségvetésen. Ez a megoldás tűnik a legvalószínűtlenebbnek.
Időhúzás és a bírósági szakasz bevárása
A kormánynak első körben két hónapja van válaszolni a felszólító levélre. Ha a válasz nem meggyőző, Brüsszel indokolással ellátott véleményt ad ki, végső soron pedig az Európai Unió Bírósága elé citálhatja az ügyet. A kormány választhatja azt is, hogy fenntartja a jelenlegi rendszert, és megvárja a bíróság kötelező erejű döntését, amivel éveket lehet nyerni a jelenlegi finanszírozási modellnek. Ha azonban az EUB elmarasztalja Magyarországot, a törvénymódosítás akkor is elkerülhetetlenné válik, ráadásul a határidők be nem tartása esetén súlyos napi pénzbírságokat kockáztat az ország.
Visszamenőleges adóztatás nem jöhet szóba
Fontos információ a meglévő állampapír-tulajdonosoknak, hogy bármelyik forgatókönyv valósul meg, a jogalkotási gyakorlatban a visszamenőleges hatályú adóztatás tilos. Ez azt jelenti, hogy a korábban megvásárolt, meglévő állampapírok adómentessége a futamidő végéig szinte biztosan védve van, a változások csak az új kibocsátásokra vagy a módosítás utáni vásárlásokra vonatkoznának.
Csökkenő lakossági kereslet
Az Európai Bizottság lépése újabb csapást jelent a magyar lakossági piacra, pedig az értékesítés már eddig is folyamatosan csökkent, a jelenlegi heti 40 milliárd forint körüli szintre. Az utolsó rendelkezésre álló adat szerint az október 5-vel kezdődő héten 43,19 milliárd forintért vitte a lakosság a kötvényeket, a megelőző héten pedig 45,5 milliárd értékben fektettek államkötvényekbe az egyéni megtakarítók. Az első fél évben még heti 80-100 milliárd forintos forgalom volt jellemző.
A lakossági állampapírok értékesítése kulcsfontosságú a külföldi, devizaalapú finanszírozáshoz képest, mert radikálisan csökkenti az ország pénzügyi sebezhetőségét, mérsékli az árfolyamkockázatot, és a kifizetett kamatokkal a hazai gazdaságot gazdagítja ahelyett, hogy külföldi befektetőkhöz áramlana a tőke. Az államadósság belső, lakossági forrásból történő finanszírozása stabil és kiszámítható hátteret biztosít a változékony nemzetközi piaci környezetben is.
