A közel-keleti konfliktus átalakíthatja a globális tengeri szállítást
A közel-keleti konfliktus elhúzódása és időszakos eszkalációja alapjaiban alakíthatja át a globális tengeri szállítást. Az Irán és az Egyesült Államok háborúja, valamint az Iránnal szövetséges jemeni húszik befolyásának erősödése a Báb el-Mandeb-szoros környékén ismét jelentős biztonsági kockázatok elé állítja a térségben közlekedő hajózási társaságokat. Mindez az olajárak, a szállítási költségek és a biztosítási díjak emelkedéséhez, valamint az ellátási láncok újabb átszervezéséhez vezethet. Ami azonban a világgazdaság számára inflációs nyomást jelent, az a hajózási társaságoknak kedvező üzleti környezetet teremthet.
Az olajpiac és a biztosítási költségek hatása
A folyamat egyik fontos eleme az olajpiac. A világ olajellátásának mintegy 76 százaléka tengeri úton jut el a fogyasztókhoz, így a hajózási útvonalak zavarai közvetlenül érintik az energiapiacot is. A katonai konfliktusok és a hajókat fenyegető veszélyek emellett növelik a biztosítók kockázatát, ami jelentősen megdrágíthatja a hajók biztosítását.
A szállítási kapacitás szűkülése és az útvonalak elhúzódása
A hajózási társaságok szempontjából ennél is fontosabb lehet a ténylegesen rendelkezésre álló szállítási kapacitás szűkülése. A Báb el-Mandeb-szoros és a Szuezi-csatorna elkerülése esetén az Ázsia és Európa között közlekedő hajóknak a Jóreménység foka felé kell kerülniük, ami több ezer mérfölddel és jellemzően 10–14 nappal hosszabbítja meg az utat. Így ugyanannyi áru elszállítása hosszabb időre köt le hajókat, csökkentve a szabad kapacitást és növelve a flották kihasználtságát. A kerülőutak hatását mutatja, hogy 2024-ben a globális tengeri szállítás tonnamérföldben mért teljesítménye közel 6 százalékkal nőtt, miközben az elszállított áru mennyisége ennél jóval kisebb mértékben emelkedett.
Árazási erő és nyereséghányad
A kapacitás szűkülése geopolitikai feszültségek idején jelentősen javíthatja a hajózási társaságok árazási erejét. Az üzemanyag, a biztosítás és a hosszabb útvonalak többletköltségének jelentős részét átháríthatják az ügyfelekre, miközben a kapacitáshiány önmagában is felfelé hajthatja a fuvardíjakat. A magasabb díjak így nemcsak a többletköltségeket ellensúlyozhatják, hanem a nyereséghányadot is növelhetik.
A Maersk példája és a piaci kilátások
Jó példa erre a Maersk. A 2021-es Ever Given-incidens és az akkori ellátásilánc-zavarok időszakát rendkívüli fuvardíj- és profitnövekedés jellemezte a szektorban. A 2024-ben kiéleződő vörös-tengeri válság ugyancsak a rendelkezésre álló szállítási kapacitás szűkülésén keresztül javította a hajózási társaságok üzleti kilátásait.
A jelenlegi környezetben hasonló mintázat kezd kirajzolódni. A Maersk 2026-ban már többször emelte eredményvárakozását: augusztusi előrejelzésében 10,5–12,5 milliárd dolláros EBITDA-val számolt, elsősorban a magasabb fuvardíjaknak köszönhetően. A hajózási részvények felülteljesítése tehát nem feltétlenül mond ellent a kedvezőtlen világgazdasági környezetnek. A Maersk árfolyama történelmi csúcsra emelkedett, ami arra utalhat, hogy a piac jelentős és tartós szállítási fennakadásokkal számol. Bár a fuvardíjak még messze vannak a 2021–2022-es szélsőséges szintektől, az útvonalak elhúzódó vagy súlyosbodó zavarai további kapacitást köthetnek le, ami a fuvardíjak emelkedésén keresztül tovább növelheti a hajózási társaságok bevételét és nyereségét.
