Vagyonadó: a magasabb kulcs a legvagyonosabbak több mint egyharmadát érintheti
Magyar Péter kedden jelentette be, hogy a kormány döntött a milliárdosok vagyonadójának részleteiről. Az új szabályok 2027. január 1-jétől lépnek életbe, és az adó mértéke a vagyon nagyságától függően 1, illetve 1,5 százalék lesz.
A bejelentés szerint az egymilliárd forint feletti vagyonrész után 1 százalékos adót kell fizetni, a 100 milliárd forint feletti vagyon esetében azonban már 1,5 százalékos kulcs vonatkozik. Az adóalapba a teljes vagyon beleszámít, az ingatlanoktól és befektetésektől a társasági részesedésekig, és a külföldön tartott, illetve vagyonkezelőkhöz rendelt vagyon sem kivétel.
A hitelek levonhatók lesznek az adóalapból, és a már megfizetett ingatlan- és gépjárműadók is beszámíthatók a vagyonadóba. Az adót évente, önbevallással kell rendezni, első alkalommal a 2026. év végi vagyon alapján, legkésőbb 2027. augusztus 31-ig. Magyar Péter szerint csak azoknak kell bevallást készíteniük, akiknél az egy főre jutó vagyon eléri az egymilliárd forintot, ehhez a NAV kalkulátort is biztosít.
A gazdaglista élmezőnye a magasabb kulcs hatálya alá kerülhet
A döntés a legvagyonosabbak közül többeket érzékenyen érinthet, mivel az aktuális gazdaglistán szereplő személyek több mint egyharmada a magasabb adókulcs hatálya alá tartozik majd. A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány 2026-os rangsora szerint a top 10 így alakult: Mészáros Lőrinc 1604 milliárd forinttal, Csányi Sándor 935 milliárd forinttal, Felcsuti Zsolt 594 milliárd forinttal, Veres Tibor 492 milliárd forinttal, Gattyán György 432 milliárd forinttal, Szíjj László 418 milliárd forinttal, Jellinek Dániel 355 milliárd forinttal, Jászai Gellért 333 milliárd forinttal, Széles Gábor 317 milliárd forinttal és Pavelka Tibor 309 milliárd forinttal.
A lista számaiból kiindulva Mészáros Lőrincnek mintegy 23,5 milliárd forint, Csányi Sándornak 13,5 milliárd forint, Felcsuti Zsoltnak pedig közel 8,4 milliárd forint vagyonadót kellene befizetnie. Összesen majdnem negyven embert érinthet a magasabb vagyonadókulcs, közéjük tartozik Nagygyörgy Tibor is, akinek vagyona a becslés szerint 100,6 milliárd forint.
Stabil bevételt hozhat, de a tőke kimenekítését is ösztönözheti
Korábban egy pénzügyi tanácsadó cég partnere arra hívta fel a figyelmet, hogy a vagyonadónak számos hatása lehet. Az intézkedés bevezetése mellett szól, hogy gazdasági ciklusoktól független, stabil bevételt jelent az államháztartás számára, ugyanakkor kockázatot is rejt, mivel az érintetteket a tőke kimenekítésére ösztönözheti.
A tervezett extra adó megközelítőleg 100-150 milliárd forint bevételt jelentene, ám a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az intézkedés fenntartása hosszú távon nem kifizetődő. Nettó vagyonadó az Európai Unió országaiban csupán Spanyolországban működik.
