Olimpia 2036: kiszámolták, mennyibe kerülne most Magyarországnak a rendezés
Összesen hét ország, köztük Magyarország is jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiai és paralimpiai játékokra. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége.
A magyar esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezték. A szakember szerint hazánk esélyeit illetően nagyon nehéz bármit is mondani, ám az egyértelmű, hogy a riválisok rendkívül erősek, hiszen csupa olyan országról van szó, amelyek gazdaságilag, népességileg vagy területileg nagyobbak, illetve olyan anyagi lehetőségekkel rendelkeznek, amivel Magyarország nem. Szabados Gábor szerint Magyarországnak és Budapestnek rengeteget kellene dolgoznia és fejlesztenie ahhoz, hogy egy olimpiára készen álljon. Ez vonatkozik a sportlétesítményekre is, de különösen a kiegészítő infrastruktúrában lenne szükség komoly fejlesztésre.
Nem esélytelen az olimpiarendezés
Ugyanakkor a sportközgazdász szerint egyértelműen növeli a magyar pályázat iránti bizalmat, hogy az elmúlt 10-20 évben rengeteg kiemelt eseménynek adott otthon Budapest.
„Tehát az, hogy meg tudjuk csinálni, az nem is kérdéses, korábban is voltak olyan sporteseményeink, rendeztünk sikeresen úszó és atlétikai világbajnokságot is úgy, hogy a felhasznált sporteseményekből még semmi nem volt, amikor már elnyertük a rendezési jogot, tehát ilyen szempontból egy nagyon komoly kreditünk van a nemzetközi sportéletben” – magyarázta.
Szabados Gábor szerint egy esetleges magyar rendezés mellett szólhat az is, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Agenda 2020 reformprogramjának elvei is abba az irányba mutatnak, hogy olyan országok is rendezhessenek olimpiát, amelyek nem a legnagyobb országok közé tartoznak. Ehhez számos engedményt tett a NOB a helyszínek felhasználása érdekében. Már a párizsi olimpián is láthattuk, hogy több versenyhelyszín nem a francia fővárosban volt, amit a korábbi ötkarikás játékokon még nem lehetett megtenni. Vagyis akár Budapest és Magyarország előnyére is válhat, hogyha a NOB tényleg szeretne egyszer egy kisebb országnak lehetőséget adni, de olyan riválisok vannak mellettünk, akikkel még ezekkel együtt is nagyon nehéz felvenni a versenyt.
Komoly költségei lesznek az ötkarikás játékoknak
Az anyagiakat illetően Szabados Gábor egyetért azokkal a becslésekkel, hogy egy olimpia megrendezése 4000-5000 milliárd forintnyi összegbe is kerülhet, de Magyarország esetében, figyelembe véve, hogy milyen infrastrukturális fejlesztésekre lenne szükség, ez annak minimum a duplája lenne, vagyis reálisan inkább 10 ezer milliárd forint. A megtérülést kapcsán kiemelte, hogy az elsődleges hozam az infrastruktúra hasznosítása lenne.
„Nagyon sok mindent létre kellene hoznunk, nem is elsősorban sportlétesítményeket, bár azokat is, de ennél jóval nagyobb fejlesztés, jóval nagyobb költség és jóval nagyobb munka a kiegészítő infrastruktúrának a fejlesztése, tehát közlekedési és egyéb infrastruktúrának a fejlesztése akár szállodai szobák és más fejlesztések; ez viszont mind olyan, amelyet Budapest és Magyarország az olimpia után a saját hasznára tudna fordítani és tudna hasznosítani. Ez lenne igazából a legnagyobb megtérülése egy olimpiai rendezésnek” – fejtette ki a sportközgazdász.
A mérleg pozitív oldalára kerülnének az ideérkező látogatóknak a költései, bár ezt a szakértő szerint nem szabad túlbecsülni sem.
„Nyilván a helyi vállalkozások számára egy olimpia nagyon komoly bevétel, de az ötkarikás játékok igazi haszna az elsősorban az infrastruktúrának az utóhasznosítása és a PR-hatásnak a hasznosítása” – zárta gondolatait Szabados Gábor.
