Karácsony Gergely: a kormánnyal kötött megállapodás biztosítja Budapest működését
A főpolgármester friss videójában arról beszélt, hogy a város a múlt héten nem volt csődhelyzetben, de csődközeli állapotba került. Ezt azonban sikerült elkerülni a kormánnyal kötött megállapodással.
Mint mondta, bár nagyon szigorú takarékoskodásra és gazdálkodásra van szükség, „van fény az alagút végén”, és a város működése biztosított. Hozzátette, hogy rengeteg uniós forrás érkezik, és „tele leszünk” fejlesztésekkel, ezért szerinte eljött a nagyívű fejlesztések ideje.
Hét ország, köztük Magyarország is jelezte szándékát a 2036-os nyári ötkarikás játékok megrendezésére. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) kedden arról számolt be, hogy hazánk mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik az olimpiarendezés iránt. „Hogy ebbe belefér-e olimpia vagy nem, azt közösen meg fogjuk beszélni” – fogalmazott Karácsony Gergely.
A főpolgármester szerint: egy, a városra szabott olimpia összefoghatná azokat a fejlesztéseket, amelyeket egyébként is megvalósítanának. Úgy véli, Párizs példájából tanulva nyereséges olimpiát is lehet rendezni.
Szabados Gábor: reálisan mintegy 10 ezer milliárd forintba kerülhetne a rendezés
Szabados Gábor sportközgazdász elmondta: a magyar esélyeket egyelőre nehéz megítélni, mert rendkívül erősek a riválisok. A versenytársak gazdasági erejük, méretük vagy pénzügyi lehetőségeik alapján jelentős előnyben vannak. Magyarországnak és Budapestnek komoly fejlesztésekre lenne szüksége ahhoz, hogy készen álljon a rendezésre. A sportlétesítmények mellett elsősorban a közlekedés és a kiszolgáló infrastruktúra igényelne nagy beruházásokat.
A szakember szerint ugyanakkor a korábbi sikeres sportesemények erősítik a Magyarország iránti bizalmat. Budapest az elmúlt évtizedekben úszó- és atlétikai világbajnokságot is rendezett, bizonyítva szervezési képességeit. A magyar elképzeléseknek kedvezhet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Agenda 2020 reformprogramja is, amely a kisebb országok számára is elérhetőbbé tenné az olimpiarendezést, és rugalmasabb helyszínválasztást tesz lehetővé. Az erős riválisokkal azonban így is nehéz lenne versenyezni.
Az olimpia költségeit illetően Szabados Gábor elfogadhatónak tartja a 4000–5000 milliárd forintos becsléseket, Magyarország esetében azonban ennél jóval nagyobb összeggel számol. A szükséges infrastrukturális beruházásokkal együtt szerinte reálisan mintegy 10 ezer milliárd forintba kerülhetne a rendezés.
A legfontosabb megtérülést a fejlesztések későbbi hasznosítása jelenthetné. A közlekedési beruházások, a szálláshelyek és más létesítmények az olimpia után is Budapestet és az országot szolgálnák. A látogatók költései jelentős bevételt hozhatnának a helyi vállalkozásoknak, ezt azonban a szakember szerint nem szabad túlbecsülni. Az olimpia tartós előnye elsősorban a megújuló infrastruktúrából és az ország nemzetközi ismertségének erősödéséből származhatna.
