Kiszivárgott Budapest 2036-os olimpiai pályázatának terve

által Mate
Kiszivárgott Budapest 2036-os olimpiai pályázatának terve

Olimpia 2036: kiszivárgott a budapesti rendezés mesterterve – ezt küldték el a NOB-nak

Hét ország, köztük Magyarország is jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiai és paralimpiai játékokra a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tájékoztatása szerint. Budapest mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége.

Karácsony Gergely 2024 novemberében jelentette be, hogy eleget tesz a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság felkérésének, és főpolgármesterként bekapcsolódik a budapesti olimpia megrendezésére irányuló gondolkodásba. Akkor arról beszélt, hogy idén szeptember 30-ig el kell készíteni és társadalmi vitára kell bocsátani egy részletes, nyilvános, a városfejlesztési terveket is tartalmazó megvalósíthatósági jelentést. Ez azért nem jelent meg mostanáig, mert a NOB a vendéglátó kiválasztására szolgáló folyamat első szakaszát, az úgynevezett tájékozódási folyamatot 2027 márciusáig meghosszabbította.

A MOB elnöke, Gyulay Zsolt korábban többször úgy nyilatkozott, hogy Magyarországnak 2036-ban lehet a legnagyobb esélye a rendezésre, azt követően ugyanis nagyobb lesz az európai konkurencia. A mostani bejelentés lényege, hogy a szándékot komolyan veszi a nemzetközi testület.

Orbán Viktor 2017-ben meghiúsult álmáról, az olimpiarendezésről nem tett le, részben ennek érdekében folytatódott a sportinfrastruktúra nagy léptékű fejlesztése, és Magyarország számos nemzetközi sporteseményt szervezett. A legutóbbi eseményen, az atlétikai világbajnokságon azonban már nem Orbán Viktor, hanem Magyar Péter vett részt miniszterelnökként.

A folyamat része volt az is, hogy a tagok sorából kiöregedett Schmitt Pál után nem egy másik sportoló, hanem Fürjes Balázs, a Fidesz-kormány korábbi Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára lett a NOB magyar tagjelöltje, akit 2023 őszén be is választottak a testületbe. Arról, hogy az akkori kormány és a főváros a háttérben tárgyalásokat kezdett egy esetleges olimpiarendezésről, még a párizsi játékok kezdete előtt, 2024 júniusának végén számolt be a VSquare hírlevele.

A MOB-nak és a fővárosnak a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal folytatott párbeszédéhez készült, idén márciusi és áprilisi keltezésű anyagok egyike a Budapest Olympic Masterplan márciusi frissítése, amelyből egyértelműen látszik, hogy a cél a 2036-os olimpia rendezési jogának megszerzése. A dokumentum bemutatja a tervezett magyarországi helyszíneket, valamint felvázolja, hol szükséges határon túli segítséget igénybe venni.

A dokumentumban a NOB elvárásainak megfelelően alapvetésként kezelik, hogy maximálisan kihasználnák a meglévő, világszínvonalú budapesti létesítményeket. Ha nincs rendelkezésre álló létesítmény, vagy nem illeszthető be az olimpiai örökségbe, ideiglenes helyszínt alakítanának ki, vagy a régión belül meglévőket vonnák be. A régiós helyszíneken olimpiai központokat hoznának létre, hogy a faluélményt az ott elhelyezett sportolók is átélhessék, és Budapest valamint a régió ikonikus történelmi helyszíneit is felhasználnák a rendezés során. A város szövetébe ágyaznák az eseményt, ahogyan azt a párizsi szervezők is tették. A cikk megjelenése után a Magyar Olimpiai Bizottság elismerte a dokumentum hitelességét.

Szabados Gábor sportközgazdász szerint hazánk esélyeit illetően nehéz bármit is mondani, ám az egyértelmű, hogy a riválisok erősek, hiszen csupa olyan országról van szó, amelyek gazdaságilag, népességileg, területileg nagyobbak, vagy olyan anyagi lehetőségekkel rendelkeznek, amivel Magyarország nem. Magyarországnak és Budapestnek rengeteget kellene dolgoznia és fejlesztenie, hogy egy olimpiára készen álljon, ez vonatkozik a sportlétesítményekre és különösen a kiegészítő infrastruktúrára. Az anyagiakat illetően Szabados Gábor egyetért azokkal a becslésekkel, hogy egy olimpia megrendezése 4000-5000 milliárd forintnyi összegbe is kerülhet, de Magyarország esetében, figyelembe véve a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket, ez reálisan inkább 10 ezer milliárd forint lenne.

Ezt is kedvelheted