1500 milliárd forintnyi uniós forrás érkezhet meg heteken belül – a számítások szerint a növekedési hatás szerény lehet
Az Európai Unió Tanácsának október 13-i döntése után Magyarország hozzájuthat a korábban befagyasztott brüsszeli milliárdokhoz, de kérdéses, mekkora lendületet adhatnak ezek a pénzek a magyar gazdaságnak. Szalai Piroska szerint a felszabadított uniós források tényleges gazdaságélénkítő hatása messze elmaradhat a várakozásoktól.
Hiába szabadult fel 4,2 milliárd eurónyi uniós forrás, annak közel 60 százalékát már korábban felhasználta a kormány – hívta fel a figyelmet Szalai Piroska. A Fidesz országgyűlési képviselője szerint a fennmaradó összeg a következő három évben csak korlátozottan járulhat hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez, ráadásul az ország előtt álló fejlesztési feladatok ennél jóval nagyobb forrásokat igényelnek.
Brüsszel öt perccel a gendertörvény elfogadása után jóváhagyta a visszatartott források folyósítását
A korábban jogállamisági feltételek miatt visszatartott 4,2 milliárd eurónyi kohéziós támogatás felszabadításának hivatalos, végleges jóváhagyása és technikai lezárása öt perccel azután történt meg Brüsszelben, hogy a Tisza Párt parlamenti frakciója megszavazta a gendertörvényt. A felszabadított pénzek közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, egészségügyi, szociális és környezetvédelmi célokra, valamint a kis- és középvállalkozások közvetlen innovációs támogatására használhatók fel.
A bejelentett összeg azonban megtévesztő képet adhat arról, mekkora új fejlesztési lehetőséghez jutott Magyarország. A megnyitott 4,2 milliárd euró közel 60 százalékát, vagyis 2,5 milliárd eurót már csak le kell hívni Brüsszelből, mivel az ehhez kapcsolódó beruházások korábban megvalósultak, költségeiket pedig a kormány a magyar költségvetésből előfinanszírozta – írja a Világgazdaság.
Mintegy 908 milliárd forint a hiány mérséklésére és a devizatartalékok feltöltésére fordulhat
Ez mintegy 908 milliárd forintot jelent, amely Szalai Piroska értékelése szerint a költségvetési hiány mérséklését és a devizatartalékok feltöltését szolgálhatja. A már megvalósított beruházások utólagos uniós megtérítése ugyanakkor nem jelent új gazdasági teljesítményt, így közvetlenül a GDP növekedését sem gyorsítja.
A képviselő számítása szerint mindössze 1,7 milliárd euró, azaz közel 620 milliárd forint marad olyan fejlesztésekre, amelyek 2029-ig valósulhatnak meg, és a következő három évben hozzájárulhatnak a magyar gazdaság teljesítményéhez, ám ez éves bontásban már lényegesen szerényebb összeg.
Amennyiben a 620 milliárd forintot egyenletesen osztanák el a következő három év között, évente valamivel több mint 200 milliárd forint jutna új beruházásokra. Szalai Piroska ennek kapcsán rámutatott, hogy ez a közel 100 ezer milliárd forintos magyar GDP-nek folyó áron mindössze 0,2 százaléka, a volumenhatás pedig ennél is kisebb lehet.
A Baross Gábor Vasútfejlesztési Program önmagában 3550 milliárd forintot igényel
A ténylegesen új beruházásokra fordítható uniós pénzeket elsősorban a magyar vasúthálózat és a városi közösségi közlekedés modernizálására, energetikai és hálózatbiztonsági beruházásokra, valamint környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi és árvízvédelmi programokra kellene felhasználni. Csakhogy ezeknek a területeknek a fejlesztési igénye jóval meghaladja a rendelkezésre álló összeget.
A szakértő példaként a Baross Gábor Vasútfejlesztési Programot említette, amely önmagában 3550 milliárd forintot igényel. Ez több mint ötszöröse annak a 620 milliárd forintnak, amely számítása szerint a most felszabadított uniós támogatásból új beruházásokra marad.
2010 és 2026 között összesen 27 370 milliárd forintnyi uniós forrás érkezett
Szalai Piroska arra is emlékeztetett, hogy 2010 és 2026 között a kormány összesen 27 370 milliárd forintnyi uniós forrást hívott le, emellett jelentős hazai költségvetési összegeket is gazdaságfejlesztési és versenyképességi programokra fordított. A korábbi időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a brüsszeli támogatások önmagukban nem elegendők a magyar gazdaság versenyképességének fenntartásához és javításához, ehhez folyamatos hazai beruházásokra és megfelelő gazdaságpolitikára is szükség van.
A képviselő megítélése szerint a kabinet jelenleg inkább leállítja a fejlesztéseket, ami hosszabb távon a gazdasági teljesítmény visszaeséséhez vezethet. A beruházások tartós elmaradása a gazdasági növekedés mellett a foglalkoztatásra és a bérekre is kedvezőtlenül hathat, ennek következménye a munkanélküliség növekedése és a keresetek csökkenése lehet.
A brüsszeli pénzek nem helyettesítik a jó gazdaságpolitikát, jelenleg pedig nem látszanak a jó gazdaságpolitika nyomai – fogalmazott Szalai Piroska.
