Kapitány István cáfolta a rezsicsökkentés átalakításáról és lemondásáról szóló híreket
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Kossuth Rádió hétfő reggeli műsorában reagált a személyét és tárcáját érintő híresztelésekre. A tárcavezető visszautasította, hogy Tótth András államtitkár távozásának hátterében a rezsicsökkentés átalakításával kapcsolatos nézeteltérés állt volna.
Benyó Rita arról kérdezte a minisztert, hogy ha megfelelő arányban sikerül energetikailag korszerűsíteni az otthonokat, indokolt lehet-e változtatni a rezsicsökkentés rendszerén. Kapitány István úgy fogalmazott, hogy jelen pillanatban nem a rezsicsökkentés átalakítása van a fókuszban, illetve amikor a riporter a rezsitámogatás célzottabbá tételére vonatkozó elképzelést vetette fel, a miniszter úgy reagált: „Ez nem felel meg a tényeknek.”
A politikus közlése szerint a minisztérium nem dolgozott a rezsicsökkentés szociális alapú átalakításán, és Tótth András lemondása sem ezzel függött össze.
Szélerőművek és energiatárolók a megfizethető energia szolgálatában
Kapitány István hangsúlyozta: az a cél, hogy az ország minél megfizethetőbb energiához jusson. Ebben a szélerőműveknek és az energiatárolóknak is jelentős szerepet szánnak.
A miniszter elmondása szerint már kiírták azt a szélerőmű-tendert, amellyel 2030-ig 4000 megawattnyi szélenergia-kapacitás megvalósítását célozzák. Várakozása szerint a fejlesztések érdemben hozzájárulhatnak az energiaárak csökkentéséhez.
Az energiatárolók teljesítménye közlése szerint már elérte az 1000 megawattot, a cél pedig a 3000–4000 megawattos szint elérése. A tárolók lehetővé teszik, hogy a kedvező áron megtermelt villamos energiát később használják fel vagy értékesítsék.
Erre azért is szükség van, mert a miniszter szerint Magyarországon már mintegy 9000 megawattnyi napenergia-kapacitás működik, a tárolási lehetőségek azonban nem tartottak lépést a bővüléssel. Így a napsütéses időszakokban termelt áramot gyakran csak alacsony áron lehet eladni.
Bulgáriát követendő példaként említette: az ország a tárolók segítségével napközben olcsó villamos energiát vásárolhat, majd azt az esti, magasabb árú időszakban értékesítheti. Kapitány István szerint a megfelelő energiamix Magyarországon is alacsonyabb árakat eredményezhet.
Paks II. átvilágítása zajlik
A tárcavezető a nukleáris energia fontosságát is hangsúlyozta, Paks II. ügyében azonban nem ismertetett konkrét döntést. Közlése szerint jelenleg is zajlik a beruházás minden területére kiterjedő átvilágítása.
Az energetikai fejlesztésekhez uniós forrásokat is felhasználnának. A miniszter szerint ezek többletforrást jelentenek, így a beruházásokat más területek rovására történő elvonások nélkül lehet megvalósítani.
Wekerle Plusz: 120 ezer lakás energetikai korszerűsítése
A Wekerle Plusz Programnak energetikai korszerűsítést segítő része is lesz, amely a miniszter elmondása szerint családi házak, Kádár-kockák, valamint tégla- és paneltársasházak számára egyaránt elérhetővé válhat.
A program első körben 120 ezer lakást céloz meg, de Kapitány István szerint megfelelő igény esetén további források is rendelkezésre állhatnak.
A riporter felvetette, hogy az alacsony, rezsicsökkentett lakossági energiaárak mellett gyengébb lehet a felújítási ösztönző. A gazdasági és energetikai miniszter szerint ugyanakkor az energetikai korszerűsítések ilyen körülmények között is megtérülhetnek.
A Wekerle Plusz lakásvásárlást segítő elemeket is tartalmaz: az ismertetett elképzelések szerint új lakás vásárlásához 3 százalékos, használt lakáséhoz 5 százalékos hitel kapcsolódhat. A tárcavezető ettől az új lakások piacának élénkülését is várja.
Több mint 4000 milliárd forint a gazdaságfejlesztésre
Kapitány István a vállalkozásokat érintő tervekről is beszélt. Közlése szerint jövőre több mint 4000 milliárd forint állhat rendelkezésre a magyar gazdaság fejlesztésére: ebből 700 milliárd forint költségvetési forrás, 900 milliárd forint uniós támogatás, a fennmaradó részt pedig az MFB és az Eximbank hitelprogramjai adhatják.
A teljes kereten belül mintegy 1300 milliárd forint kapcsolódhat a Széchenyi-kártya különböző hitelprogramjaihoz, további körülbelül 1000 milliárd forint pedig az Eximbank konstrukcióin keresztül érheti el a cégeket.
A források jelentős része a kis- és középvállalkozásokat célozza. A miniszter szerint a hangsúly a tudásintenzív tevékenységeken, a digitalizáción, a termékfejlesztésen, a menedzsmenttudás javításán és az exportképesség erősítésén lehet. Beruházási és forgóeszköz-finanszírozás egyaránt elérhető lesz, hitelek és támogatások kombinációjával.
Az exportképesség támogatására a költségvetés 25 milliárd forintot szán. Kapitány István azt is közölte: a kkv-k adózása nem változik, a nagyobb vállalatoké viszont igen. Az utóbbi változások részleteit az ismertetett nyilatkozat nem tartalmazta.
