Otthon már szinte mindenki használt AI-t, a magyar vállalkozások többsége viszont még várat magára
A mesterséges intelligencia egyre több ember mindennapi életének része, a magyar vállalkozások azonban jóval lassabban haladnak az AI bevezetésével – derült ki az idei AI Summit egyik fő tanulságaként. A rendezvény több mint ötezer látogatót és több mint négyszáz előadót vonzott.
Mucsányi Marianna, az AI Summit főrendezője és az Indamedia tartalomfejlesztési igazgatója szerint különösen látványos az ellentmondás a lakossági és a vállalati AI-használat között: sokan magánemberként már rendszeresen használnak mesterséges intelligenciát, miközben a munkahelyükön akár még tiltják is ezeket az eszközöket. Pedig az AI-t jól alkalmazó cégek már komoly hatékonyságnövekedést érhetnek el. A summiton ismertetett kutatások alapján az ilyen vállalatok az átmeneti időszakban nem feltétlenül csökkentették a létszámukat, hanem akár új munkavállalókat is felvettek.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy hosszabb távon minden állás biztonságban marad. Ha az automatizáció eléri a vállalatok által kívánt szintet, bizonyos középszintű, különösen alsóbb fehérgalléros munkakörök kiszorulhatnak a piacról.
A technológia bevezetése közben a magyar kis- és középvállalkozások egyik legnagyobb problémája nem feltétlenül maga az AI. Mucsányi Marianna szerint „a kockás füzetből nem lehet az AI-ba beleugrani”: egy vállalatnak először rendezett adatokra, dokumentált és standardizált munkafolyamatokra, valamint átlátható működésre van szüksége. Ha a vállalati tudás kizárólag a vezetők fejében van, az új dolgozó pedig hónapokon keresztül tapasztalati úton tanulja meg, hogyan működik a cég, akkor egy AI-előfizetés önmagában nem fog áttörést hozni.
Az idei AI Summit másik nagy témája az AI körül kialakult befektetési hullám volt. Mucsányi Marianna szerint óriási összegek áramlanak a technológiába, miközben az AI jelenlegi bevétele még jóval kisebb ennél. Emiatt a piacon már az is kérdés, kialakult-e egy olyan buborék, amelynek kipukkanása más ágazatokat is magával ránthat. Közben egyre erősebb a globális verseny: Kína gyorsan halad előre, az Egyesült Államokban hatalmas tőke koncentrálódik az AI-fejlesztésekben, Európa viszont ismét azzal a dilemmával szembesül, hogy előbb szabályozzon, vagy hagyja fejlődni a technológiát.
Mucsányi Marianna szerint fennáll a veszély, hogy mire Európa kialakítja a megfelelő szabályozási kereteket, a technológiai és gazdasági versenyben már nem lesz képes felzárkózni a globális szereplőkhöz.
Magyarországon közben vannak komoly innovációk, de ezek gyakran elszigetelten jelennek meg. A probléma sokszor nem az ötlet vagy a szakértelem hiánya, hanem az, hogy a cégek nem tudják felismerni, felépíteni és monetizálni saját innovációjukat. Az AI-korszakban ezért az igazi versenyelőnyt az jelentheti, ha egy vállalat már rendelkezik azokkal az adatokkal, folyamatokkal és szakértelemmel, amelyekre az AI valóban ráépíthető.
A podcast állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora volt.
