Nem válaszol a magyar kormány a Roszatom megkereséseire, bizonytalan a Paks II. jövője
A magyar hatóságok nem reagálnak a Roszatom megkereséseire a Paks II. atomerőmű-projekttel kapcsolatos tárgyalások ügyében – mondta el az Izvesztyija című lapnak Alekszej Lihacsov, az orosz állami vállalat vezérigazgatója. Hangsúlyozta: a Roszatom célja az, hogy a lehető leggyorsabban megépítse az erőművet, és elkerülje a bírósági eljárásokat. A magyar hatóságok ugyanakkor lényegében szüneteltetik a projektet, hogy átfogó auditnak vessék alá, és döntsenek a folytatásáról.
„A Roszatom jelenleg nem folytat közvetlen párbeszédet a magyar kormánnyal a Paks II. atomerőmű-építési projekt további megvalósításáról. Hivatalos úton tájékoztatjuk a magyar kormányt, már több alkalommal is jeleztük a tárgyalási készségünket és a megkereséseinket, de választ egyelőre nem kaptunk” – nyilatkozta Lihacsov, aki szerint a projekt jövőjét illetően továbbra is bizonytalanság uralkodik. „Mivel a magyar kormány részéről semmilyen konkrét jelzés nem érkezett, jelenleg nem zárható ki sem az, hogy a projekt még nagyobb lendülettel folytatódik, sem az, hogy teljesen leáll. A mi feladatunk természetesen nem az, hogy bíróságra menjünk, és ott határozzuk meg partnereink gazdasági felelősségének kereteit. A mi feladatunk az, hogy a lehető leggyorsabban megépítsük az erőművet” – tette hozzá.
A helyi sajtó korábban arról számolt be, hogy a kormány a Roszatom lecserélésének lehetőségét vizsgálja, ám a Paks II. Zrt. mint megrendelő ezt az információt cáfolta. A társaság hangsúlyozta, hogy jelenleg is zajlik a beruházás felülvizsgálata, és a projekttel kapcsolatos végleges döntés még nem született meg. Közleményük szerint egy ilyen komplex projekt esetében „nincs helye a spekulációknak”.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium tájékoztatása szerint az atomerőmű sorsa a nagyszabású felülvizsgálat után dől el, amely legkorábban 2026 végén fejeződik be. Az orosz állami vállalat semmilyen hivatalos értesítést nem kapott a szerződés felbontásáról, és nem is lát erre törvényes alapot. A Roszatomnak korábban már volt tapasztalata az érdekérvényesítésben: a finn Fennovoima egyoldalúan próbálta felbontani a Hanhikivi–1 atomerőműről szóló szerződést, de végül alulmaradt. Októberben a Nemzetközi Választottbíróság a Roszatom javára döntött; a kártérítés összegét később határozzák meg, de az orosz fél mintegy 3 milliárd euró megfizetését követeli.
Újhelyi Géza, a Dunamenti Erőmű korábbi vezérigazgatója és a Paks I. építésének egykori résztvevője szerint Magyarország számára akár 3 milliárd euróig terjedő, megtérülhetetlen veszteséget jelenthet a szerződés felbontása. Hangsúlyozta, hogy más beszállító bevonása a projekt befejezésére lehetetlen, mivel a Paks II. kifejezetten a Roszatom technológiájára lett tervezve. Igor Juskov, a Nemzeti Energiabiztonsági Alap vezető elemzője szerint emiatt egy külső kivitelező számára rendkívül nehéz lenne átvenni a projektet, már csak a dokumentáció tanulmányozásához és a szerződések újrakötéséhez szükséges idő miatt is.
Magyarországnak komoly következményekkel kellene szembenéznie a szerződés egyoldalú felbontása esetén. A jelenlegi költségvetési hiány mellett – amelyet 2027-ben a tervek szerint 8,3-ról 4,9 százalékra csökkentenének – a projekt meghiúsulása miatt kiszabható többmilliárdos bírságok jelentős terhet jelentenének az államkassza számára. Ilyen forgatókönyv esetén a felülvizsgálat eredményeire támaszkodva elkerülhetővé válhat Finnország hibáinak megismétlése.
A Reuters két, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a magyar kormány a Roszatom leváltását fontolgatja, és már más lehetséges kivitelezőknél is tájékozódik. A beruházást 2014-ben, közbeszerzés nélkül ítélte oda az Orbán-kormány az orosz állami atomenergetikai vállalatnak. A források egyelőre nem neveztek meg konkrét vállalatot, amely átvehetné a Roszatom helyét; egyikük szerint egy európai beszállító bevonása jelentősen egyszerűsíthetné a beruházás külpolitikai és szankciós környezetét. A Roszatom leváltása ugyanakkor rendkívül költséges döntés lehet: az eredetileg 12,5 milliárd euróra becsült beruházásra februárig már több mint kétmilliárd eurót fordított Magyarország, ebből mintegy 1,1 milliárd eurót fizetett ki az orosz vállalatnak. Szerződésbontás esetén az eddigi kifizetések mellett esetleges kötbérekkel és további jogi következményekkel is számolni kellene.
