Negyedével zuhantak az árak, egyre nagyobb bajban a magyar sertéstartók
A magyar sertéstartók egyre nehezebben tudják fenntartani a termelést: a felvásárlási árak egy év alatt csaknem negyedével estek, miközben a takarmányköltségek továbbra is jelentős terhet jelentenek. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a sertéshúsexport mennyisége növekszik, a kivitelből származó bevétel azonban drasztikusan csökken. Az ágazatban már az állomány további zsugorodásától tartanak.
Szeptemberben a hazai termelésű vágósertés termelői ára kilogrammonként 582 forint volt hasított meleg súlyra vetítve, áfa és szállítási költség nélkül, ami 23,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Október elejére a helyzet tovább romlott: a 41. héten a valamennyi minőségi kategóriát magában foglaló átlagár már csupán 530,29 forint volt kilogrammonként, ami 25,95 százalékos éves áresést jelent. Az E minőségi kategóriájú sertésekért 532,06 forintot fizettek, szemben az egy évvel korábbi 713,18 forinttal.
Az aszály miatt a takarmány további kockázatot jelent, noha egyelőre áremelkedés e téren sem történt, a mintegy kilenc százalékos áresés közel sincs a sertésárak csökkenésének mértékéhez. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a szárazság miatt kialakult takarmányhiány az állattenyésztést is egyre súlyosabban érinti, és már akkor veszteséges sertéstartásról beszélt.
A külkereskedelmi adatok is jól mutatják az ágazat problémáit. Az év első nyolc hónapjában Magyarország 102,4 ezer tonna sertéshúst exportált, 2,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, a kivitel értéke ugyanakkor 19,9 százalékkal csökkent, és mindössze 86,9 milliárd forintot ért el a korábbi 108,5 milliárd forinttal szemben. Ez azt jelenti, hogy a sertéshúsexportból származó árbevétel nyolc hónap alatt mintegy 21,6 milliárd forinttal csökkent. A sertéshús behozatala 1,6 százalékkal, 86 ezer tonnára emelkedett, értéke viszont 19,3 százalékkal, 78,3 milliárd forintra csökkent. Az élősertés-külkereskedelemben mindkét irányban visszaesés történt: a kivitel 12,5 százalékkal, 20,3 ezer tonnára, a behozatal 8,6 százalékkal, 27,8 ezer tonnára mérséklődött.
A nehézségek nem kizárólag hazai eredetűek. Az Európai Unióban az E kereskedelmi osztályba tartozó sertések vágóhídi belépési ára szeptemberben kilogrammonként 1,60 euró volt, ami 18,1 százalékos éves csökkenést jelentett. A 41. héten az uniós átlagár 152,55 euróra mérséklődött 100 kilogrammonként, 16,3 százalékkal elmaradva az előző év azonos időszakától. A 42. héten a németországi szerződéses sertésár és a Tönnies felvásárlási ára kilogrammonként 1,40 euró volt, a holland Vion 1,16 eurót, a dán Danish Crown és a Tican pedig 1 eurót fizetett. Az európai piac meghatározó vállalatainak árai összességében 23,8 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbiaktól.
Az ágazat kilátásai egyre kedvezőtlenebbek: az amerikai agrárminisztérium előrejelzése szerint a magyar sertésállomány további csökkenése várható, és Magyarországot a közép- és délkelet-európai térség különösen sérülékeny sertéstartó országai között emelték ki. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint június elején valamivel több mint 2,8 millió sertést tartottak Magyarországon, 63 ezerrel, azaz 2,2 százalékkal kevesebbet, mint fél évvel korábban. Az Eurostat-adatok szerint a negyedik negyedévben 1,6 százalékkal csökkenhet a magyar bruttó sertéstermelés.
Az áresés a feldolgozói és a fogyasztói árakban is megjelent, bár kisebb mértékben. Szeptemberben a darabolt sertéshús – a karaj, a tarja és a comb – feldolgozói értékesítési ára 16,7 százalékkal csökkent éves összevetésben, a rövidkaraj fogyasztói ára 13,8, a sertéscomb ára pedig 12,6 százalékkal mérséklődött. A 41. heti feldolgozói adatok alapján a csontos sertéskaraj kilogrammonként 1063,19 forintba, a csont nélküli sertéscomb 1114,25 forintba került, előbbi 22,8, utóbbi 18,7 százalékkal volt olcsóbb az egy évvel korábbinál. A fogyasztók számára az olcsóbb sertéshús rövid távon kedvező, az állattartók számára azonban súlyos jövedelmezőségi problémákat okoz. Ha tartósan csökken a sertésállomány és a hazai termelés, az később szűkebb kínálathoz és ismét emelkedő árakhoz vezethet. Fórián Zoltán, az Erste vezető agrárszakértője korábban úgy értékelte, hogy érdemi piaci javulásra legkorábban 2027 elején lehet számítani.
