Nem lesz torzó az M1-es autópályából, Vitézy Dávid részben megkegyelmezett Mészáros Lőrincnek
A közlekedési és beruházási miniszter a Magyar Közlekedési Konferencián Egerben arról beszélt, hogy a kormány nem tartja szükségesnek az M1-es autópálya bővítésének leállítását, miután az állam felbontja az MKIF-fel kötött koncessziós szerződést. Vitézy Dávid szerint a beruházás félbemaradása aránytalan hátrányokkal járna.
A futó beruházások sorsa a tét
A miniszter elmondta: a koncessziós szerződést a magyar állam a jelenlegi formájában nem tudja és nem is akarja továbbvinni, a legfontosabb kérdés pedig az, mi történik a már futó beruházásokkal. Ezek közül gyakorlatilag egyedül az M1-es autópálya átépítése és bővítése tartozik ide.
Vitézy Dávid szerint amennyiben az MKIF és a szerződés alatt működő kivitelezők megfelelő transzparenciát és átláthatóságot tudnak teremteni a beruházási költségeik körül, és a lezárás kapcsán erről sikerül megállapodni, akkor az M1-es esetében nem szükséges leállítani a beruházást. Hozzátette: a kormány álláspontja szerint a félbemaradáshoz olyan hátrányok társulnának, amelyek aránytalanok lennének, ezért az M1-est csak a beruházás lezárása után vennék vissza állami működtetésbe.
Jelentős fordulat a korábbi bizonytalansághoz képest
Vitézy még szeptember 18-án jelentette be, hogy az állam felbontja az MKIF-fel 2022-ben kötött koncessziós szerződést. Akkor még maga sem tudott egyértelmű választ adni arra, milyen sors vár a már folyamatban lévő beruházásra. Később már annak lehetőségét is felvetette, hogy a beruházás állami forrásból folytatódjon. Abban, hogy végül mégis a jelenlegi kivitelező mellett döntöttek, pénzügyi szempontok is szerepet játszhattak: a 800 milliárd forintos beruházás ugyanis döntően hitelből valósul meg, ekkora összeget pedig vélhetően nem akartak a költségvetésből kipótolni.
Az MKIF szerződése így is véget ér
A miniszter azt sem titkolta, hogy a döntés mögött a közúthálózat fejlesztésének előtérbe helyezése áll. Szerinte tarthatatlan a jelenlegi helyzet, amelyben a közutak fejlesztésére alig jut pénz, miközben az autópályákra évente több száz milliárd forintot fordítanak a költségvetésből. A koncessziós szerződés megszüntetése nemcsak az M1-es autópálya jelenleg is zajló bővítését érintheti, hanem számos olyan útfejlesztés sorsát is megpecsételi, amelyet az MKIF a következő tíz évben valósított volna meg.
A tervek szerint már jövőre ősszel indulna az M7-es autópálya 2×3 sávra történő bővítése az M0-s autóút és Balatonszabadi között, illetve az M0-s alternatívájának számító M200-as gyorsforgalmi út építése. A koncessziós szerződés tartalmazza még az M8-as Sárbogárdtól Kecskemétig tartó szakaszának, az M4-es még hiányzó, Kisújszállás és Berettyóújfalu közötti részének megépítését, valamint az M3-as autópálya bővítését is. 2024-ben az MKIF vezérigazgatója úgy számolt, hogy 4000 milliárd forintból valósulhatnának meg ezek a beruházások a következő tíz évben, amivel 279 km új gyorsforgalmi épülne meg, továbbá 299 km-en bővülne a hálózat.
Az MKIF továbbra is olcsóbb, mint az M5-ös vagy az M6-os
A magyar állam 2022. május 17-én kötötte meg a koncessziós szerződést, ezt követően az MKIF 2022. szeptember 1-jén vette át 1237 km már meglévő gyorsforgalmi út kezelését, üzemeltetését, fenntartását és fejlesztési feladatait. Az utak ugyanakkor továbbra is állami tulajdonban maradtak. Az MKIF kezelésébe került többek között az M1, az M3 és az M7 jelentős része, továbbá az M4, az M15, az M25, az M30, az M35, az M44, az M70, az M85 és az M86. Nem tartozik ugyanakkor hozzá a teljes magyar gyorsforgalmi hálózat: az M0 több szakasza állami kezelésben maradt, az M5 és az M6 egyes részei pedig más, korábban megkötött koncessziós szerződések hatálya alá tartoznak.
A konstrukció egyik fontos eleme, hogy az autópálya-matricákból és a tehergépjárművek útdíjából származó bevétel nem közvetlenül az MKIF-hez folyik be. Az útdíjakat az állam szedi be, a koncessziós társaság pedig a szerződés alapján úgynevezett rendelkezésre állási díjat kap. A jelenlegi útdíj nagyjából mintegy 70 százaléka kerül az MKIF-hez.
A 2026-os költségvetés szerint az állam 180 milliárd forintot irányzott elő az M5-ös és az M6-os autópálya rendelkezésre állási díjára együttesen, míg az MKIF által kezelt gyorsforgalmi úthálózatra 386 milliárd forintot, pedig az általa fenntartott autópályák hossza közel két és félszer nagyobb. Míg az M5-ös és az M6-os autópálya koncesszorai 354,9 km-t üzemeltetnek idehaza, addig az MKIF 1237 km-t. Ez azt jelenti, hogy az MKIF által üzemeltetett hálózat egy kilométerére évente 312 millió forint költségvetési forrás jut, szemben az M5-ös és az M6-os autópályával, amelyeknél 507 millió forint a fajlagos költség.
