Szép csendben új adót vet ki Magyarországon a Tisza-kormány: több tízezer embert érinthet, azonnal darabokra szedték – „Ez kvázi röghöz kötés”
Újabb részlet derült ki a TISZA-kormány készülő vagyonadójáról. Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Pénzügyminisztérium az úgynevezett exit adó bevezetését is fontolgatja. Az intézkedés azokat érinthetné, akik a vagyonadó elkerülése érdekében más országba helyeznék át adóügyi illetőségüket.
A szakember szerint a tárca elképzelése alapján az 500 millió forint feletti vagyon esetében úgy kellene számolni, mintha az érintett a külföldre távozásakor értékesítette volna a vagyontárgyait. Az így megállapított, ténylegesen még nem realizált nyereség után a jelenlegi 15 százalékos személyi jövedelemadót kellene megfizetni. Ez azt jelentené, hogy adófizetési kötelezettség keletkezhetne olyan vagyonnövekmény után is, amelyből az érintettnek egyetlen forint bevétele sem származott.
Ruszin szerint az intézkedés alapvetően megváltoztatná a készülő vagyonadó megítélését. A szabályozás ugyanis a vagyon éves adóztatása mellett annak lehetőségét is megteremtené, hogy az állam külön adókötelezettséget állapítson meg az adóügyi illetőség külföldre helyezésekor. A könyvelőegyesület alelnöke szerint a konstrukció uniós jogi szempontból is aggályos lehet. Bejegyzésében Kövesdy Attila államtitkár nyilatkozatára hivatkozott, aki Ruszin beszámolója alapján elismerte, hogy több ország hasonló szabályozása már fennakadt az Európai Unió Bíróságának vizsgálatán. Az ilyen intézkedések ugyanis korlátozhatják az uniós alapszabadságokat, köztük a személyek szabad mozgását és a letelepedés szabadságát.
A Pénzügyminisztérium ezért a szakember szerint olyan megoldást mérlegel, amely tízéves fizetési halasztást biztosítana az érintetteknek. A halasztás ugyanakkor önmagában nem szüntetné meg az adókötelezettséget. A külföldre távozó magánszemélynek továbbra is számolnia kellene azzal, hogy az állam egy ténylegesen meg nem történt értékesítés alapján adót állapított meg.
Ez már nem egyszerű vagyonadó: ez egyfajta kvázi röghöz kötés, ahol az országból adózási értelemben történő távozásnak külön megváltási ára lenne – fogalmazott. A szakember az „adósságrabszolgaság” kifejezést is használta a tervezett konstrukció jellemzésére, ugyanakkor elismerte, hogy ez jogi értelemben nem létező kategória.
Ruszin Zsolt egy másik, a költségvetés szempontjából lényeges problémára is felhívta a figyelmet. Állítása szerint a száz leggazdagabb magyar magánszemély körében már megkezdődtek azok a törvényes vagyonátrendezési műveletek, amelyek mérsékelhetik a később fizetendő vagyonadót. A könyvelőegyesület alelnöke úgy becsüli, hogy ezek következtében akár 100 milliárd forinttal is csökkenhet az állam által beszedhető összeg.
A kormány a vagyonadóból négy év alatt összesen 800 milliárd forint bevétellel számol. Az október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint az egymilliárd forint feletti nettó vagyonra évi 1 százalékos, a 100 milliárd forint feletti vagyonrészre pedig 1,5 százalékos adó vonatkozna.
Ruszin Zsolt beszámolója szerint a Pénzügyminisztérium meghívásos háttérbeszélgetést tartott, amelyen a tárca vezetői ismertették az új adópolitikai elképzeléseket. Ezen hangzott el az exit adó bevezetésének terve is, amely a szakember szerint a TISZA választási programjában nem szerepelt. A csütörtöki háttérbeszélgetésen Kármán András pénzügyminiszter, Kövesdy Attila adópolitikáért felelős államtitkár és Farkas Gergely helyettes államtitkár vett részt a tárca részéről. Ruszin Zsolt kifogásolta, hogy a minisztérium nem folytatott szélesebb körű szakmai egyeztetést a tervezett intézkedésekről. Úgy véli, a vagyonadó társadalmi egyeztetésre bocsátott szövege alapján nem lehetett megismerni a teljes adózási konstrukciót.
Korábban megírtuk: Kövesdy Attila szerint 15-25 ezer adóalanyt érinthet a vagyonadó. Bevallást csak annak kell készítenie, akinek a vagyona meghaladja az egymilliárd forintot, a NAV pedig egyszerűsített kalkulátort készít majd. Az értékhatár háztartásonként külön-külön érvényes.
