Kína elképesztő tempót diktál az AI-versenyben: Amerikának van oka félni, már csak egy dolog tartja nyeregben
Kína olyan tempóban építi ki a mesterséges intelligencia mögötti infrastruktúrát, amellyel egyre komolyabb kihívást jelent az Egyesült Államoknak. Az ország energiaárban, építési sebességben és rendelkezésre álló területben is óriási előnyöket tud kihasználni, miközben újabb és újabb adatközpont-városok nőnek ki a földből. Amerika egyelőre továbbra is jelentős előnyben van, de ennek egyik legfontosabb oka már nem az infrastruktúra: Kína legnagyobb problémája az, hogy nincs elég hozzáférése a legfejlettebb AI-chipekhez.
Adatközpontok nőnek ki a földből
Peking stratégiai nemzeti prioritássá tette a mesterséges intelligencia fejlesztését. Az AI-tól egyszerre várják a termelékenység növelését, a kínai technológiai cégek erősödését és az ország globális befolyásának növelését. Ehhez azonban elképesztő mennyiségű számítási kapacitás kell.
Kínában jelenleg mintegy 24 gigawattnyi működő adatközponti számítási kapacitás áll rendelkezésre a SemiAnalysis adatai szerint. Ez már több, mint Ázsia többi részének kapacitása együttvéve, de még mindig messze elmarad az Egyesült Államok 56 gigawattjától. A különbség azonban gyorsan csökkenhet: további mintegy 50 gigawattnyi kínai kapacitás épül vagy már bejelentették.
Az egyik leglátványosabb példa a belső-mongóliai Ulanqab. A korábban elsősorban mezőgazdaságáról ismert városban már 89 adatközpont működik vagy áll tervezés alatt, a térségben pedig mintegy 15 gigawattnyi számítási kapacitás kiépítésére vállaltak kötelezettséget.
Kína ott épít, ahol szinte kifogyhatatlan az áram
Ulanqab sikerének egyik titka az olcsó energia. Belső-Mongóliában júniusra 117 gigawattnyi szélerőművi kapacitás épült ki, ami csaknem négyszerese az Egyesült Királyság teljes szélerőművi kapacitásának. Emellett körülbelül 130 gigawattnyi fosszilis erőmű működik a régióban, nagyrészt szénalapon. A térségben olyan sok a rendelkezésre álló villamos energia, hogy szakértők szerint a világ egyik legnagyobb helyi áramtöbblete alakult ki.
Az adatközpontoknak ez komoly versenyelőny. Ulanqabban körülbelül 0,358 jüanba kerül egy kilowattóra áram, miközben sok nagy kínai városban 0,60 jüan felett, Pekingben pedig mintegy 0,80 jüan körül alakul az ipari ár. A hideg időjárás szintén segít, mivel csökkenti a hatalmas AI-szerverparkok hűtési igényét. Bizonyos projektek ráadásul saját erőművet közvetlenül az adatközponthoz kapcsolhatnak, így megkerülhetik az országos hálózat egyes korlátait és az átviteli költségek egy részét.
Kína előnye nem áll meg az energiánál. A Goldman Sachs szerint Ulanqab környékén az adatközpontok építési költsége nagyjából 20 százalékkal alacsonyabb lehet, mint Kína nagyobb városaiban. A projektekhez több ezer munkást vezényelnek a helyszínekre, az új létesítmények pedig jellemzően 12–18 hónap alatt készülnek el. Az Egyesült Államokban ugyanez általában 18–24 hónapot vesz igénybe.
Egyetlen komoly akadály maradt: a chip
Kína tehát földet, áramot, munkaerőt és építési kapacitást is tud biztosítani az AI-boom kiszolgálására. A probléma az, hogy az elkészült épületekbe megfelelő processzorokat is kell tenni – itt van jelenleg az Egyesült Államok legfontosabb előnye. Washington korlátozza a legfejlettebb Nvidia AI-chipek kínai exportját, miközben a kínai chipgyárak egyelőre nem rendelkeznek elegendő kapacitással ahhoz, hogy teljes egészében kielégítsék a robbanásszerűen növekvő hazai keresletet.
Peking ezért ösztönzőkkel is próbálja rávenni az adatközpontokat a hazai processzorok használatára. Azok a létesítmények, amelyek Nvidia helyett kínai chipekre építenek, kedvezőbb adózást, valamint olcsóbb áramot és vizet kaphatnak. A kínai adatközpont-építési hullámnál egyelőre a túlkínálat sem tűnik komoly veszélynek. Az AI használata, különösen az önálló feladatokat végrehajtó ügynökök terjedése olyan gyorsan növeli a számítási igényt, hogy a bérelhető chipkapacitások árai is emelkednek.
Kína legnagyobb problémája tehát az AI-chipek hiánya, hogy nincs elegendő számítási kapacitás, amikkel meg tudják tölteni az elképesztő sebességgel felhúzott adatközpontokat. Amíg Washington ezen a területen képes fenntartani technológiai előnyét, Amerika megőrzi vezető pozícióját.
