Az IMF átfogó reformcsomagot sürget Magyarországon
A Nemzetközi Valutaalap közzétette a magyar gazdaságról készült elsődleges megállapításait, amelyek a delegáció 2026. szeptember 23. és október 6. közötti budapesti látogatásának konklúziói. A jelentést döntéshozatalra az IMF Ügyvezető Igazgatósága elé terjesztik.
A Valutaalap szerint a magyar gazdaságot egyszerre több tényező nyomja: a gyenge beruházási kedv, a bérek és a termelékenység közötti növekvő olló, a tartósan kihívást jelentő globális környezet, valamint a népesség elöregedése. Az idei költségvetési hiány várhatóan a GDP 7–7,5 százaléka között alakul, az államadósság pedig emelkedik.
Az euró bevezetése nem helyettesíti a reformokat
A kormány által megfogalmazott euróbevezetési cél megfelelő igazodási pontot nyújthat, ám ez nem helyettesíti az átfogó reformokat. Magyarország gazdasági ciklusa szorosan együtt mozog az euróövezetével, a tagság megszüntetné az árfolyamkockázatot és csökkentené a hitelek költségeit, ugyanakkor le kell mondani az önálló monetáris politikáról. Az euró előnyei döntően attól függenek, mennyire felkészült a gazdaság a csatlakozáskor.
Növekedési kilátások és kockázatok
A GDP-bővülés idén mintegy 2 százalék körül alakulhat, középtávon 2,5 százalékra emelkedhet a befagyasztott uniós források kifizetésének megkezdésével. Az infláció idén a jegybanki cél alatt marad, 2027-ben várhatóan visszatér a 3 százalékos szint közelébe. A kilátásokat övező kockázatok inkább negatív irányba mutatnak: a közel-keleti háború elhúzódása feljebb nyomhatja az energiaárakat, a gyengébb európai kereslet árthat az exportorientált feldolgozóiparnak.
Adóreform és bevételnövelés
A magyar adórendszer a legkevésbé progresszív az OECD-ben. Az IMF progresszívebb személyi jövedelemadó-skálát javasol, valamint a regresszív családi támogatásokat felváltó adókedvezményeket. A tőkejövedelmek magasabb adóztatása elősegítené a nagyobb igazságosságot, a magasabb társasági adókulcs a beruházások teljes leírhatóságával javítaná a hatékonyságot. Idővel ez feleslegessé tenné a szektorspecifikus különadókat.
Kiadáscsökkentési javaslatok
A támogatott energiafogyasztási küszöbök csökkentése és a rászorultsági alapon nyújtott készpénzes támogatások bővítése mérsékelné a költségvetési terheket. A hiteltámogatási programokat kivezető jelleggel fel kell számolni, mivel torzítják a hitelkiosztást. A támogatott vállalati hitelek kivezetése évente akár 300 milliárd forint megtakarítást jelenthet a kormánynak.
Monetáris politika és pénzügyi stabilitás
Az IMF üdvözli az MNB kamatvágások szüneteltetéséről szóló döntését. A szolgáltatások inflációja továbbra is magas, a bérek a termelékenységet meghaladó mértékben növekednek, ezért a további kamatvágásokkal meg kell várni a tartós dezinfláció bizonyítékait. Az inflációs cél 2028 januári 2,5 százalékra csökkentése kulcsfontosságú lépés az euróbevezetés felé.
A bankrendszer összességében ellenálló marad, ám az ingatlanpiac növekvő felülértékeltsége és az állam-bankrendszer közötti erős összefonódás jelentős kockázatot hordoz. A magyar bankok mérlegfőösszegük 17 százalékát kitevő hazai állampapír-kitettsége az egyik legmagasabb az EU-ban.
Strukturális reformok
Magyarországon az egyik legkevésbé versenyző piaci struktúra működik az EU-ban. Az állami tulajdonú vállalatok tartósan kevésbé nyereségesek és termelékenyek, mint a magánvállalatok. A munkaképes korú népesség csökkenésével a növekedés a meglévő munkaerő termelékenyebb bevonásán múlik. A magyar munkahelyek több mint 30 százaléka erősen kitett a mesterséges intelligenciának, de nem egészül ki azzal.
Az IMF elemzése szerint egy átfogó reformcsomag 2030-ra akár 2 százalékkal is növelhetné a reál-GDP-t. Az energiaszektor reformjainak az ellátás diverzifikálását és a magánberuházásokat kell előnyben részesíteniük, az EU villamosenergia-piacára való mélyebb integráció létfontosságú Magyarország energiabiztonsága szempontjából.
