Kármán András: kifulladt a korábbi gazdasági modell, 2027-ben jöhet a fordulat
Kifulladt az a gazdasági modell, amely a 2010-es években még érdemben segítette Magyarország felzárkózását – jelentette ki Kármán András pénzügyminiszter a Budapest Economic Forumon. A tárcavezető szerint az elmúlt évek gyenge teljesítménye elsősorban termelékenységi problémákra vezethető vissza, a kormány pedig a versenykörnyezet átalakításával, a beruházások ösztönzésével és az uniós források hatékonyabb felhasználásával változtatna a helyzeten.
A pénzügyminiszter elmondta: a magyar gazdaság 2022 második negyedéve óta összesen mindössze 0,7 százalékkal nőtt, míg Szlovákia GDP-je 5,7, Lengyelországé 9,5, Horvátországé pedig 12,5 százalékkal bővült. Utóbbi ország teljesítményéhez az euró bevezetése is jelentősen hozzájárult. Mivel a külső gazdasági környezet valamennyi régiós országot hasonlóan érintette, Kármán András arra következtetett, hogy a magyar lemaradás a korábban sikeres gazdasági modell kifulladását jelzi.
A tárcavezető sikeresnek nevezte a 2010-es évek foglalkoztatás-központú gazdaságpolitikáját, amely szerinte az évtized végére mégis elérte a korlátait, mivel a munkaerőpiacra jóval kevesebb új embert lehet bevonni, a demográfiai folyamatok pedig tovább szűkítik a tartalékokat. A magyar növekedést az elmúlt másfél évtizedben elsősorban a munka és a tőke termelésbe vonása hajtotta, a hatékonyság azonban a régió legalacsonyabb szintjei között maradt – ez pedig a bérek felzárkózását is korlátozza.
Kármán András ezért a következő időszak egyik legsürgetőbb feladatának a termelékenység növelését nevezte. Ehhez technológiai és szervezési fejlesztésekre, valamint olyan szabályozási környezetre van szükség, amely a hatékony és innovatív vállalkozások felé tereli a tőkét, megkönnyíti új szereplők piacra lépését és erősíti a versenyt.
Lengyelország példájával érzékeltetve a problémát kifejtette: a munka és a tőke bevonása alapján a két gazdaságnak az elmúlt tíz évben hasonló ütemben kellett volna növekednie, a különbséget lényegében a termelékenység adta. A lengyelek nem több tőkét vontak be és nem dolgoztak többet, hanem hatékonyabban használták fel az erőforrásaikat. Kármán András szerint Magyarországon az elmúlt években egyre kevésbé a megfelelő vállalatokhoz került a tőke, és vállalati szinten meggyengült az egészséges versenykörnyezet.
A pénzügyminiszter reagált arra a kritikára is, amely szerint az új kormánynak a múlt öröksége helyett már kizárólag a gazdaság újraindításával kellene foglalkoznia. Álláspontja szerint a koncessziós szerződések és a gazdasági versenykörnyezet átalakítása, valamint a korábban túlárazottnak ítélt szerződések újratárgyalása a későbbi termelékenységnövekedés feltételeit is szolgálja. Elismerte ugyanakkor, hogy ezeknek a lépéseknek rövid távon kedvezőtlen következményei is lehetnek: átmenetileg kihasználatlan kapacitások jelenhetnek meg, egyes beruházások pedig csúszhatnak. Kármán úgy számol, hogy megfelelő feltételek mellett a magyar gazdaság termelékenysége évente 1,5 százalékkal, a régiós mediánnak megfelelő ütemben emelkedhet.
A versenykörnyezet átalakítása mellett a beruházások felfutását is kulcsfontosságúnak tartja. Úgy véli, ebben az uniós források hatékony felhasználása már középtávon is érezhető segítséget adhat. A kamatkörnyezet javulása szerinte azt mutatja, hogy továbbra is van befektetői bizalom Magyarország iránt, az alacsonyabb hozamok és vállalati finanszírozási költségek pedig kedvezőbb helyzetbe hozhatják a cégeket. A növekedés fő hajtóereje egyelőre a fogyasztás maradhat, az uniós pénzek, a kiszámíthatóbb gazdaságpolitika és az alacsonyabb hozamok hatására azonban 2027-re fordulatot vár a beruházásokban.
A külkereskedelem kilátásait ezzel szemben továbbra is visszafogottnak látja, mivel a beruházásokhoz szükséges termékek jelentős része importból érkezhet, ami egy ideig ellensúlyozhatja az export kedvezőbb teljesítményét. A GDP termelési oldalát vizsgálva az iparban már megjelentek a fordulat első jelei, a szolgáltatások pedig az erős fogyasztásnak köszönhetően továbbra is jól teljesíthetnek. A mezőgazdaság és az építőipar helyzetét jelenleg nehéznek nevezte, a következő években azonban mindkét területen javulásra számít.
Kármán András rámutatott, hogy hosszú idő után először kedvező jelek érkeznek a német gazdaságból, ami idővel a magyar exportmegrendelésekben is megjelenhet. A kockázatok között a globális energiaellátás zavarait, a nemzetközi kötvényhozamok emelkedését és az erősödő inflációs veszélyeket emelte ki. Várakozása szerint a magyar GDP 2026-ban 1,7–2 százalékkal, 2027-ben pedig 2,4 százalékkal növekedhet.
Előadása végén úgy fogalmazott, hogy az átalakulás vesztesei azok a vállalatok lesznek, amelyek az elmúlt években törvénytelen módon jutottak állami megrendelésekhez vagy hitelekhez, a változtatásokból pedig hosszabb távon a vállalati szektor egésze és az állampolgárok is profitálhatnak.
