Betört az ukrán tojás az uniós piacra: zuhannak az árak, miközben súlyos élelmiszer-biztonsági kérdések merülnek fel
Az Európai Unió tojás- és tojástermék-importja 82 százalékkal, 144 ezer tonnára nőtt 2026 első fél évében az előző év azonos időszakához képest. Az import több mint háromnegyede Ukrajnából és Törökországból érkezett: a két országból együttesen 110 ezer tonna tojást és tojásterméket hoztak be, ami szintén 82 százalékos éves növekedést jelent.
Az EU összességében még mindig nettó exportőr maradt: az első hat hónapban 202 ezer tonna tojást és tojásterméket értékesített harmadik országokban, ami mindössze 1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi mennyiséget. A legnagyobb piac Svájc, az Egyesült Királyság és Japán volt.
A külkereskedelmi folyamatokkal párhuzamosan a hazai tojásárak látványosan csökkentek. A ketreces tartásból származó M és L méretű étkezési tojás átlagos csomagolóhelyi ára 58,92 forint volt darabonként 2026 első kilenc hónapjában, ami 6,9 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A mélyalmos tojás átlagára 4,1 százalékkal 69,36 forintra mérséklődött.
A 39. héten még látványosabb volt a különbség: a ketreces M+L tojás átlagos ára 49,05 forint volt darabonként, szemben az egy évvel korábbi 64,09 forinttal, ami közel 24 százalékos árcsökkenést jelent.
Uniós összevetésben is hasonló folyamat látszik. Az étkezési tojás uniós átlagára a 39. héten 247,70 euró volt 100 kilogrammonként, 6,8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Magyarországon ugyanebben az időszakban 216,42 eurót mértek, ami éves összevetésben csaknem 20 százalékos csökkenés.
Az ukrán tojással kapcsolatban az elmúlt hónapokban élelmiszer-biztonsági kérdések is előkerültek. Az Európai Bizottság márciusi élelmiszercsalás-figyelő jelentése olyan, Ukrajnából származó tojástételt is rögzített, amelyben doxiciklin-maradványt mutattak ki. Az anyagot tojótyúkoknál nem engedélyezett szerként jelölték meg. 2023 szeptembere óta több RASFF-bejelentés is érkezett ukrán tojással és tojástermékekkel kapcsolatban, részben állatgyógyászati készítmények maradványai miatt.
Az EU-ba érkező állati termékeket határellenőrzésnek vetik alá, és szeptember 3-tól szigorúbb uniós előírások vonatkoznak a harmadik országokból származó állati termékekben alkalmazott antimikrobiális szerekre is. A Bizottság szerint a tojás és a baromfi is azon termékkörök közé tartozik, amelyek esetében az exportáló országnak igazolnia kell az uniós feltételek teljesítését.
Az uniós baromfi- és tojástermelők számára legalább ekkora kérdés a versenyfeltételek különbsége. Ukrajnában az állatjóléti szabályok teljes harmonizációja még nem fejeződött be: az unióban például 2012 óta tiltott hagyományos ketrecek alkalmazása Ukrajnában továbbra sem esik teljesen azonos szabályozás alá. Ehhez társulhat az olcsóbb munkaerő, termőföld és egyes termelési inputok költségelőnye.
Brüsszel maga is elismeri, hogy a kérdés nem rendezhető pusztán vámokkal. A 2025 októberében életbe lépett, felülvizsgált EU–ukrán kereskedelmi megállapodás a kedvezményes piacra jutás további bővítését már ahhoz köti, hogy Ukrajna fokozatosan közelítse termelési normáit az uniós követelményekhez, többek között az állatjólét, a növényvédő szerek és az állatgyógyászati készítmények területén. Ez azonban többéves folyamat.
A baromfihúsnál is hasonló piaci nyomás látható. A magyar vágócsirke termelői ára a 39. héten 414,3 forint volt kilogrammonként, 9,5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A csirkemellfilé feldolgozói ára 13,3 százalékkal 1853 forintra, a csontos csirkecombé pedig közel 16 százalékkal 789 forintra esett.
Uniós szinten az egész csirke feldolgozói ára 288,68 euró volt 100 kilogrammonként a 39. héten, 4,3 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. Lengyelországban ugyanakkor már 23,8 százalékos éves áresést mértek.
A magyar ágazat külkereskedelmi teljesítménye eközben kifejezetten erős. Január és augusztus között Magyarország 178,8 ezer tonna baromfihúst exportált, 27,4 százalékkal többet, mint egy éve, miközben az import 24 százalékkal 27 ezer tonna alá csökkent.
2026 első öt hónapjában már csaknem 97 ezer tonna ukrán baromfihús érkezett az EU-ba, 13,9 százalékkal több az előző évinél. A probléma nem áll meg a határon: az USDA szerint az ukrán csirke egy részét például Szlovákiában dolgozzák fel, ahonnan a végtermék már uniós feldolgozott termékként kerülhet tovább más piacokra, köztük Magyarországra is.
Az USDA előrejelzése szerint Ukrajna teljes csirkehúsexportja 2026-ban elérheti a 475 ezer tonnát, 2,2 százalékkal meghaladva a tavalyi mennyiséget. Ezzel párhuzamosan az EU teljes csirkehúsimportja várhatóan 8,4 százalékkal, 840 ezer tonnára emelkedhet.
Az ukrán tojás és baromfi kérdése egyre kevésbé kezelhető átmeneti, háborús kereskedelmi jelenségként. Az import mérete már olyan szintet ért el, amely az uniós árképzésre, a feldolgozóiparra és a termelők jövedelmezőségére is hatással lehet.
