A Költségvetési Tanács szerint veszélyben a 2 százalékos GDP-növekedés
A költségvetési törvényt módosító törvényjavaslatban szereplő, a korábban tervezett 4,1 százalék helyett 2,0 százalékosra várt gazdasági növekedés a Költségvetési Tanács (KT) szerint nem feltétlenül teljesül. A testület figyelmeztetett: a tervekre veszélyt jelentenek a külső gazdasági és geopolitikai feszültségek, az energiaár-emelkedés, valamint a súlyos magyarországi vízhiány is.
A KT a 2026. évi központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásának évközi helyzetéről és várható alakulásáról, a törvény módosítására beterjesztett törvényjavaslatot figyelembe vevő véleményéről közleményt adott ki. Ebben azt írták, hogy az év eleji magas hiány és a megváltozott makrogazdasági környezet miatt a GDP-arányos hiánycél 3,7 százalékról 7,5 százalékra módosult, amely megegyezik a júliusi várakozásokkal.
A központi alrendszer pénzforgalmi hiánycélja így 7110,1 milliárd forintra nő, az első fél évben elérte a 3382 milliárd forintot. A tanács üdvözli, hogy a megemelt hiánycélt hivatalosan is átvezették a törvényben, mert ez átláthatóvá teszi a teljesülések értékelését, azonban az európai uniós szabályrendszer kapcsán jelezték: a nettó elsődleges kiadások növekedése várhatóan meghaladja az előírt plafont.
Bár a védelmi kiadások növekedése miatt aktivált mentesítési záradék bővíti a mozgásteret, a kontrollszámlán várható 1,9 százalékos GDP-arányos eltérés így is meghaladja a szabályozásban rögzített 0,6 százalékos maximumot. A kormány október folyamán új középtávú költségvetési-strukturális tervet készít, amelyben fokozatosan mérséklődő hiánypályát és csökkenő államadósság-mutatót kell vállalnia.
Az államadósság-mutató az első félév végére 75,6 százalékra emelkedett, az év végére pedig a megemelkedett hiány és a likviditási tartalékok növelése miatt 77,5 százalékra nőhet. A növekedést mérsékli a forint euróval szembeni felértékelődése, a 357,5 forintos euróárfolyam év végi elérését kockázatok övezik.
Beindult a magyar gazdaság – a kormány optimistább
Beindult a magyar gazdaság – erről beszélt az elmúlt hetekben többször is Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter. A kormány optimistább értékelése szerint a magyar gazdaság maga mögött hagyhatja az elmúlt évek stagnálását, Kármán András pénzügyminiszter pedig az idei év egészére már 2 százalék körüli GDP-növekedéssel számol.
Kapitány István szeptember végén Brüsszelben arról beszélt, hogy a magyar gazdaság növekedésnek indult, és annak üteme jelenleg 1,7 százalékos. A miniszter kiemelte a fogyasztás és az ipari termelés emelkedését is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 második negyedévében éves összevetésben 1,7 százalékkal nőtt a magyar GDP, és az első félév egészében is ugyanekkora volt a bővülés.
Kapitány már augusztusban azt állította, hogy „a magyar gazdaság beindult”, és szerinte ennek egyértelmű jelei láthatók a gazdasági adatokban. Egyebek mellett a GDP és az ipari termelés növekedését, a fogyasztás bővülését, az infláció mérséklődését és a forint erősödését emelte ki.
Habár az ipar valóban imponáló számokat mutat, augusztusban 8,7 százalékkal növekedett, ez javarészt az előző kormány alatt elindult beruházásoknak köszönhető. A többi nemzetgazdasági szektor teljesítménye már nem ilyen kedvező, a turizmus és az építőipar is rosszabbnál rosszabb számokat produkál. A kiskereskedelem pedig augusztusban idei mélypontjára süllyedt.
