Társadalmi egyeztetésen a vagyonadó: kétkulcsos rendszer jönne, de a bevétel elmaradhat a várakozásoktól
A Pénzügyminisztérium társadalmi egyeztetést indított a frissen bejelentett vagyonadóról, amelynek törvényjavaslatát október 14-ig lehet véleményezni. A javaslat szerint az egymilliárd forint feletti vagyonokra kétkulcsos adórendszer vonatkozna, amelyet már a 2026-os adóévben is meg kellene fizetni, ám az adónemből származó bevétel jóval kevesebb lehet a korábban kommunikáltnál.
Az Alaptörvényre hivatkozik a tárca
A Pénzügyminisztérium a vagyonadó bevezetését azzal indokolja, hogy Magyarország Alaptörvénye értelmében mindenkinek teherbíró képessége, illetve a gazdaságban való részvétele szerint kell hozzájárulnia a közös teherviseléshez. A törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételeket október 14-ig várja a tárca, ekkor zárul le a kedden indult társadalmi egyeztetés.
Egymilliárd forintos küszöb, két adókulcs
A javaslat szerint a nettó, adóköteles vagyon egymilliárd forintot meghaladó része után évente kellene fizetni. Az adóalap nem maga a teljes vagyon, hanem a törvény szerinti módszerekkel meghatározott vagyonelemek értéke, csökkentve az elszámolható tartozásokkal, majd ebből levonva az egymilliárd forintos küszöböt. Az adóalap első 100 milliárd forintjára 1 százalékos, az ezt meghaladó részére 1,5 százalékos kulcs vonatkozna.
Négy adóalanyi kör, világvagyon-elv
Az adóalanyokat négy körbe oszthatjuk: belföldi és külföldi magánszemélyek, illetve belföldi és külföldi vagyonkezelési adóalanyok. Utóbbi kategóriába tartozik a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt vagyon, a magánalapítvány, valamint az ezekhez hasonló külföldi konstrukciók.
A kormány által készített hatásvizsgálat szerint a tervezett változás 15 ezer magánszemélyt és 2 ezer vagyonkezelési adóalanyt érintene. Fontos, hogy a belföldi adóalanyoknál világvagyon-elv érvényesül, tehát a magyarországi és a külföldi vagyonelemeket is be kell számítani az adóalapba. Ezzel szemben a külföldi illetőségű személyeket csak magyarországi vagyonuk után adóztatnák. A magyar állampolgárokat a törvényjavaslat akkor is belföldiként kezeli, ha nem rendelkeznek magyar lakóhellyel. Ez alól kivételt képeznek azok, akik legalább tíz éve életvitelszerűen külföldön élnek.
Széles vagyonelemkör, kevés kivétellel
Az adóalapot képző vagyonelemek köre igen széles, csupán néhány kivétel van. Az ingatlanokon kívül be kell számítani cégtulajdont, részvényeket, kötvényeket, pénzeszközöket, követeléseket, befektetési alapokat, egyes biztosításokat, kriptoeszközöket, nemesfémeket, opciós jogokat, értékes ingóságokat és a vállalkozói vagyont is. A hétköznapi berendezési és személyes használati tárgyakat főszabály szerint kihagyják, viszont teljes értéken beszámítandó a 3 millió forintnál drágább műtárgy, gyűjtemény vagy ékszer, illetve a 10 millió forint értéket meghaladó jármű.
Az üzleti vagy őstermelői tevékenységhez használt ingóságokra nem vonatkozik könnyítés. A készpénzt névértéken, a bankszámlát és betétet az év végi záróegyenlegen értékelnék. A kriptoeszköznél az év utolsó napjának nyilvános piaci záróárfolyamából indulnának ki, míg a befektetési nemesfém értékét főként a nemzetközi referenciaár alapján határoznák meg.
Tartozások elszámolása
Belföldi adóalanynál levonhatók a tárgyév utolsó napján fennálló tartozások, külföldiek esetében viszont csak azok a kötelezettségek számolhatók el, amelyek közvetlenül az adóköteles magyar vagyonelem megszerzéséhez, létrehozásához, fenntartásához vagy értéknöveléséhez kapcsolódnak.
