Mélenchon a második fordulóba jutna, miközben francia középiskolák égnek
Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali elnökjelölt arra szólította fel támogatóit, hogy kedden csatlakozzanak az országszerte zajló tiltakozásokhoz, és álljanak a középiskolákat blokád alá vevő diákok mellé. A politikus tagadja a vádakat, amelyek szerint erőszakot szítana – videójában „abszurdnak” nevezte ezt a vádat, és a rendőrséget hibáztatta a demonstrációk brutális feloszlatásáért.
A tiltakozások az előző hónapban kezdődtek, amikor diákok és tanárok iskolákat vettek blokád alá, több finanszírozást és jobb munkakörülményeket követelve. A megmozdulások azóta országos mozgalommá és politikai kérdéssé váltak, miközben egyre intenzívebbé válik a jövő évi elnökválasztási kampány.
Edouard Geffray oktatási miniszter vasárnapi közlése szerint az előző héten 24 tüntetésen történt vandalizmus vagy gyújtogatás. Geffray szerint 400–500 középiskolában voltak blokádok, ami a franciaországi intézmények mintegy 10 százalékát jelenti.
Sébastien Lecornu miniszterelnök hivatala szerint a kormány és a hírszerző szolgálatok egyaránt úgy értékelik, hogy az Engedetlen Franciaország és ideológiai szövetségesei szerepet játszottak a diáktüntetések kirobbantásában. Mélenchon egy hétvégi blogbejegyzésében világossá tette, hogy a helyzetet lehetőségnek tekinti a politikai közbeszéd irányának meghatározására.
A Politico című lappal még a múlt havi zavargások kezdete előtt megosztott Cluster17-felmérés szerint a 35 év alatti válaszadók 47 százaléka tervezett Mélenchonra szavazni. A közvélemény-kutatásokat összesítő oldalak szerint jelenleg csekély előnyben van a centrista jelöltekkel szemben az elnökválasztás második helyéért folyó versenyben. A második hely továbbjutást jelentene a második fordulóba, ahol várhatóan a radikális jobboldali, jelenleg első helyen álló Marine Le Pennel kerülne szembe.
Mélenchon ugyanakkor továbbra is erősen megosztó politikus: a Cluster17-felmérés szerint a választók 73 százaléka úgy nyilatkozott, hogy kevés vagy semennyi esély nincs arra, hogy valaha rá szavazzon. Marine Le Pen esetében ugyanez az arány 62 százalék volt. Az égő középiskolákról és a rendőrök és tüntetők közötti összecsapásokról készült felvételek ronthatják megítélését a szélesebb választói körben.
Gazdaságpolitikájában Mélenchon keynesiánus és erősen redisztributív programot képvisel: emelné a minimálbért, visszaállítaná a 60 éves nyugdíjkorhatárt, növelné az állami beruházásokat és a szociális kiadásokat, miközben magasabb adókat vetne ki a leggazdagabb háztartásokra és a nagyvállalati extraprofitokra. Le Pen ezzel szemben a költségvetési hiány és az államadósság csökkentését, az állami kiadások visszafogását, valamint az adócsökkentéseket helyezi előtérbe.
Az Európai Unióval kapcsolatban mindketten erősen kritikusak, de eltérő okokból: Mélenchon azért akar nagyobb szabadságot az uniós szabályoktól, hogy Franciaország többet költhessen és erősebben avatkozhasson be a gazdaságba, míg Le Pen a nemzeti szuverenitás helyreállítását hangsúlyozza, és maga is szigorú költségvetési korlátokat vezetne be.
A közösségi médiában Mélenchon aktívabb: 2025 októbere és 2026 októbere között közel 4000 bejegyzést tett közzé, mintegy 8,1 milliós követőtáborral, szemben Le Pen kevesebb mint 2800 bejegyzésével és 5,6 milliós közönségével. Le Pen kevesebb poszttal is közel ugyanannyi interakciót generált, így egy bejegyzésére átlagosan több reakció jutott.
A keddi demonstrációk fontos próbatételt jelenthetnek arra nézve, hogy Mélenchon mennyire tudja saját politikai előnyére fordítani az elégedetlenséggel teli őszi időszakot. Paul Vannier parlamenti képviselő, Mélenchon egyik magas rangú politikai szövetségese szerint több szervezet sorakozott fel a középiskolások és szakszervezetük mögött, ami példátlan, és egy közelgő, hatalmas tiltakozási hullám jele lehet.
