Trump segítséget ajánlott Oroszországnak a szibériai pestisügy miatt
Donald Trump amerikai elnök segítséget ajánlott Oroszországnak, miután egy laboratóriumi dolgozó meghalt a Szibériai és Távol-keleti Pestiskutató Intézet munkatársaként az Irkutszki régióban, és csaknem kétszáz, vele kapcsolatba került embert helyeztek megfigyelés alá.
Trump hétfőn a Fehér Házban újságírói kérdésre azt mondta: az Egyesült Államok segíteni fog Oroszországnak, ha szükség lesz rá. „Segíteni fogunk. Mindenkinek segítünk, akinek ilyen problémája van” – fogalmazott az amerikai elnök. Azt is közölte, hogy egyelőre nem beszélt a Kremllel az esetről, ugyanakkor a pestist „kemény betegségnek” nevezte, és úgy fogalmazott, hogy a kórokozók „egyre erősebbek”.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok figyelemmel kíséri az esetet, mivel felmerült annak lehetősége, hogy a fertőzés a laboratóriumon belül továbbterjedhetett. „Ha valami ilyesmi kijut, gyorsan terjedhet” – mondta Rubio, hozzátéve ugyanakkor, hogy jelenleg nincs ok riadalomra, az eset azonban fokozott figyelmet igényel.
Az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője szerint az Egyesült Államok a járványügyi hatóságokkal, köztük a CDC-vel együttműködve követi a helyzetet. Hangsúlyozta, hogy számos részlet továbbra sem tisztázott, ezért Washington arra ösztönzi az orosz hatóságokat, hogy gyorsan és átláthatóan osszák meg a pontos információkat.
A WHO szintén kapcsolatban áll az orosz hatóságokkal, és jelezte, hogy szükség esetén segítséget nyújtana. A világszervezet szerint a rendelkezésre álló információk alapján a lakosságra leselkedő kockázat jelenleg alacsony.
Meghalt egy pestiskutató laboratóriumi dolgozója
Az ügy középpontjában egy húszas évei végén járó laboratóriumi dolgozó halála áll, aki a Szibériai és Távol-keleti Pestiskutató Intézet munkatársa volt az Irkutszki régióban. Az irkutszki kormányzó tájékoztatása szerint a halál okaként egyelőre „ismeretlen eredetű tüdőgyulladást” állapítottak meg, és a nő biológiai mintáiban nem találtak olyan mikroorganizmusokat, amelyek összefüggésbe hozhatók lettek volna a munkájával.
A hatóságok szerint nincs bizonyíték arra, hogy laboratóriumi baleset történt volna. Orosz sajtóértesülések szerint ugyanakkor a nő nem sokkal megbetegedése előtt Burjátföldön járt, amely Mongólia közelében található, és ahol a pestis természetes úton is előfordul a vadon élő rágcsálók, például mormoták körében. Más, nem megerősített beszámolók szerint az is felmerült, hogy a nő egy, a kórokozót tartalmazó kémcső eltörése után betegedhetett meg.
Az orosz hatóságok elővigyázatosságból csaknem kétszáz, a nővel kapcsolatba került embert orvosi megfigyelés alá helyeztek. Azóta azonban nem jelentettek újabb olyan esetet, amely miatt az intézet munkatársai orvosi ellátásra szorultak volna. A Rospotrebnadzor biológiai biztonsági szakemberei ellenőrizték az intézetet, és közlésük szerint nem találtak rendkívüli helyzetre utaló jelet.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra kérte a nyilvánosságot, hogy ne a különböző pletykákra, hanem a Rospotrebnadzor hivatalos tájékoztatására hagyatkozzanak.
Több mint száz éve kutatják a pestist Szibériában
A pestist okozó Yersinia pestis baktérium elsősorban rágcsálók között terjed, és a fertőzés emberre is átterjedhet. A kórokozó a 14. században Európa lakosságának jelentős részét pusztította el a fekete halálként ismert járványban. A szibériai pestiskutató intézet létrejötte is egy korábbi járványhoz kapcsolódik: az intézményt több mint száz éve, az 1920-as években alapították egy pestisjárványra adott válaszként.
Trump mindenesetre már jelezte: az ukrajnai háború miatt feszült amerikai–orosz viszony ellenére Washington kész lehet segítséget nyújtani, ha Oroszországban járványügyi veszély alakulna ki.
