Radikális Reformok az Egészségügyben: Hegedűs Zsolt Tervei
Hegedűs Zsolt, a leendő egészségügyi miniszter, átfogó tervet ismertetett, amely több száz milliárd forintos pluszforrást, új centrumkórházi rendszert és teljes átalakítást ígér az egészségügy területén. Az egészségügyi miniszterjelölt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi rendszer túlzottan kórházközpontú, és az alulfinanszírozottság mellett a munkaerőhiány is egyre égetőbb problémát jelent. Az új kormány egyik legfontosabb célja az egészségügy reformja.
A parlamenti meghallgatás során Hegedűs Zsolt konkrét lépéseket ígért a szakma megújítására. Szerinte sürgős szükség van a társadalmi megbecsülés növelésére az egészségügyi dolgozók körében, továbbá rendezni kívánja a nem orvosi dolgozók bérét, hogy az orvosok bére is megőrizze értékállóságát.
A javaslatok között szerepelne, hogy több segédápolót alkalmazzanak, ösztöndíj- és mobilitási programokat indítsanak fiatal orvosok számára, és bevezessenek egy országos munkaerő-tervezési rendszert. Ezen kívül vissza kívánja állítani az orvosi kamarai tagság kötelező jellegét. Hegedűs Zsolt előrejelzése szerint 2030-ra akár 1500-2000 háziorvosi praxis maradhat betöltetlen, ezért az alapellátást teljes mértékben újra kell szervezni, és országos módszertani intézetet hoznának létre, valamint 164 alapellátási centrumot alakítanának ki.
Öt új államtitkárság működne az Egészségügyi Minisztériumban, amelyek különböző területekre összpontosítanának, úgymint a digitális egészségügy, a járó- és fekvőbeteg-ellátás, valamint az alapellátás. A miniszterjelölt hangsúlyozta, hogy a digitális egészségügy kulcsfontosságú lehet a rendszer hatékonyságának javításában.
Hegedűs Zsolt kiemelte, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) biztonságának megerősítése is prioritást élvezne, és szorgalmazta egy független minőségellenőrzési hatóság létrehozását is. Számos egészségpolitikai célt is megfogalmazott, így a daganatos megbetegedések számának 10%-os csökkentését, a születéskor várható élettartam 80 évre emelését, valamint országos dohányzás- és alkoholellenes programokat terveznek.
A miniszterjelölt kórházi reformokat is javasolt, amelyek keretében minden régióban centrumkórházakat alakítanának ki, amelyek négy nagy egyetemi klinikára – Budapest, Pécs, Debrecen és Szeged – épülnének. Ezen kívül a vidéki egészségügyi intézmények fejlesztésére is fókuszálnának, ideértve a székesfehérvári, miskolci és győri kórházakat, hogy ott összpontosuljanak a legösszetettebb ellátások és a magas szintű szakmai háttér biztosításához szükséges beavatkozások.
A tervek között szerepelnek zöldmezős beruházások is, valamint úgynevezett célzott hubok telepítése a meglévő kórházak mellé a várólisták csökkentése és a gyorsabb betegellátás érdekében.
A Szívhangtörvény és a COVID-beszerzések Újraértékelése
Hegedűs Zsolt továbbá jelezte, hogy újra napirendre kívánják venni a szívhangtörvény ügyét, és társadalmi egyeztetést követően felülvizsgálják azt. A törvény körüli diskurzus szükségességét hangsúlyozva megállapította, hogy az ehhez hasonló etikai kérdéseket nem szabad politikai befolyásnak kitenni.
A volt államtitkár válaszolt arra a kérdésre is, hogy a Tisza-kormány honnan szerezné elő az egészségügy számára szükséges 500 milliárd forintos pluszpénzt. Olyan megoldásokat javasolt, mint a megfelelő beszerzések lebonyolítása, közvagyonok visszaszerzése, uniós források igénybevétele, valamint egy új költségvetés kidolgozása.
Hegedűs Zsolt hangsúlyozta, hogy az egészségügy termelékenységének növelése érdekében több műtét elvégzésére lenne lehetőség, ha a kórházak hiányosságait pontosan felmérnék, és egyértelműen meghatároznák, milyen támogatásra van szükségük az intézmények működésének javításához.
Elmondta, hogy a pluszforrásokat a jól működő, gyors és magas színvonalú egészségügyi intézményekhez kell irányítani. Fontosnak tartotta, hogy az előző vezetés vállalja a felelősséget az eddigi eredményekért, és kiemelte, hogy kivizsgálják a pandémia idején történt beszerzéseket és beruházásokat is.
