Kórházi fertőzések: súlyos hiányosságok a megelőzésben
2025-ben összesen 6772 súlyos hasmenéssel járó Clostridium difficile-fertőzést jelentettek a magyar kórházak. Ebből 6523 eset az adott intézményben alakult ki, 249 fertőzést pedig más fekvőbeteg-ellátó intézményből hurcoltak be. Az ápolási időt alapul véve 100 ezer kórházban töltött napra 53,8 esetet regisztráltak.
Szeptembertől a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ interaktív felületen kórházakra lebontott adatokat tett közzé. A rendszer célja a betegbiztonság erősítése, az átláthatóság növelése és a fertőzések megelőzésének támogatása.
Több mint húszéves lemaradás
Dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint ezen a területen több mint húszéves késésben vagyunk. Az egészségügyi dolgozók számára hiányoznak az egységes, országos szintű szakmai irányelvek, az eljárási rendek és a protokollok.
Intézményenként eltérő, sok esetben a helyi szokásrenden alapul, hogy egy beavatkozás során hogyan kell kezet mosni, fertőtleníteni vagy gumikesztyűt használni. Hiába van meg 2009 óta az Egészségügyi Világszervezet irányelve a kézhigiénéről, a mindennapi gyakorlatban ennek hasznosulása esetleges.
Ellenőrzés és oktatás
Szükség lenne a kórházi infektológusok és epidemiológiai szakemberek állományának erősítésére, hogy módszeresen vizsgálják a beavatkozások során alkalmazott gyakorlatokat. Kontrollált ellenőrzésekkel rá lehetne venni a dolgozókat, hogy a megfelelő kézhigiéné automatizmussá váljon.
Dr. Balogh Zoltán szerint a megelőzést már az oktatásban és a képzésben el kell kezdeni. Ha a hallgató olyan helyre kerül, ahol következetesen számon kérik a higiénés lépéseket, akkor azok a mindennapi munka részévé válnak.
A létszám és a munkaterhelés összefüggései
A szakdolgozói létszám és a munkaterhelés közvetlenül összefügg a fertőzések megelőzésével. Nagyobb terhelés esetén könnyen előfordulhat, hogy a szakmai rutin végrehajtásához szükséges időből spórolnak a dolgozók.
Ha egy szakdolgozónak egy műszakban 40-60 beteg vitális paramétereit kell megmérnie, és minden mérés között kétszer kellene fertőtlenítenie a kezét, az jelentős plusz időt vesz igénybe. Ilyenkor a gumikesztyű használatával próbálják megoldani a helyzetet, de ha nem cserélik a kesztyűt, a kórokozók tovább terjedhetnek.
A kórházi fertőzések nagyobb arányban azokon az osztályokon detektálhatók, ahol a betegek hosszabb időt töltenek, például belgyógyászati osztályokon, krónikus betegek ellátásánál vagy az intenzív osztályon.
Egységes irányelvek és továbbképzés
Dr. Balogh Zoltán szerint az egyik legfontosabb változás az lenne, hogy az egységes irányelvek országos szinten kiadásra kerüljenek. Az intézmény felelőssége, hogy a kötelező továbbképzés rendszerében ezeket a gyakorlatokat mindenki áttekintse és levizsgázzon belőlük.
Az új munkavállalóknak a munkába állás első hónapjában meg kell ismerniük az intézményi szinten alkalmazott eljárásrendeket, technikákat és eszközöket.
A kamarai törvény módosításában a Magyar Orvosi Kamarával együtt küzdöttek azért, hogy az irányelvek területén nagyobb kamarai szerepvállalás kerüljön a szabályozásba. Míg az orvosi szakmai területeken több mint negyven kollégium működik, a szakdolgozói területeken csak három-négy kollégiumi tagozat dolgozik ezen a területen.
Dr. Balogh Zoltán végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a létszámhelyzetek racionalizálása és a meglévő kollégák kompetenciakörének áttekintése is fontos lenne, amihez létszámbővítésre van szükség.
