Kulcsfontosságú ipari adat érkezik: a piac feszülten figyeli a magyar ipar teljesítményét
A héten több meghatározó makrogazdasági adat lát napvilágot a magyar gazdaság állapotáról. Ezek közül kiemelkedik az augusztusi ipari termelés adatsora, amelyet kedden reggel tesz közzé a Központi Statisztikai Hivatal.
Az ipar a magyar nemzetgazdaság egyik legfontosabb ágazata, a gazdasági teljesítmény mintegy 20-25 százalékát adja. Az ipari termelés alakulása hatással van a GDP-re, a foglalkoztatásra, valamint az ipari termelői árakon keresztül közvetetten az inflációra is.
Júliusban az ipari termelés volumene 4,7 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezett a kiigazítatlannal. A növekedést elsősorban a járműgyártás, valamint a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása húzta, miközben a feldolgozóipari alágak többségében csökkenést regisztráltak. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,7 százalékkal haladta meg a júniusit.
A növekedés első pillantásra pozitívnak tűnik, a hosszú távú folyamatokat nézve azonban árnyaltabb a kép. A júniusi gyenge hónap után a júliusi adat lényegében a májusival egyezik meg. Március óta javuló tendencia figyelhető meg, ez azonban nagyrészt a gyenge bázisra vezethető vissza: 2024-ben, de különösen 2025-ben mély visszaesésbe került a magyar ipar. A júliusi termelési volumen a 2021-es év átlagának csupán 97,8 százalékát érte el, és jelentősen elmarad a 2022-ben és 2023-ban tapasztalt értékektől. Biztató ugyanakkor, hogy a hazai ipari termelés hosszú hónapok visszaesése után 3,5 százalékkal nőtt a második negyedévben, és megnőtt az esélye annak is, hogy az idei év egészét pluszban zárja a szektor.
A magyar ipar teljesítményét nem lehet önmagában vizsgálni. Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja, így az európai trendek előbb-utóbb a hazai adatokban is megjelennek. Az EU legerősebb gazdasága, Németország ipara az elmúlt időszakban gyengélkedik, ami elsősorban a járműiparra vezethető vissza. A nagy múltú autógyárak az elektromos átállás során eddig nem tudtak kellően erős pozíciót kiharcolni a globális piacokon, miközben a legnagyobb kínai riválisok gyorsabban tették meg a fontos lépéseket, és jóval olcsóbb modellekkel hódítanak. A kínai piacot szinte teljesen leuralták, és Ázsia után Európában is folyamatosan erősítik jelenlétüket.
A közép-európai országok, köztük Magyarország gazdasága történelmileg is nagymértékben függ Németországtól. A győri Audi, a kecskeméti Mercedes és a debreceni BMW egyaránt a legnagyobb foglalkoztatók közé tartozik, ráadásul a nagy autógyárak termelésének alakulása a beszállítókra és a fuvarozókra is jelentős hatással van.
A német válság megoldása még várat magára. Szeptember 21-én Németország-szerte több tízezer munkavállaló vonult utcára a munkahelyek és az üzemek védelmét követelve. A demonstrációra azt követően került sor, hogy a Volkswagen profitkilátásairól szóló jelentés újabb bizonyítékát adta az autóipar mély válságának. A Volkswagen, a Mercedes-Benz Group, a BMW, az Audi, a Porsche és a nagy autóipari beszállítók dolgozói országszerte több mint 280 rendezvényen vettek részt. A nagy befolyású IG Metall szakszervezet azt sürgeti, hogy a vállalatok védjék meg az üzemeket és a munkahelyeket, valamint hogy a kormány csökkentse az energiaköltségeket és védje meg a hazai termelést az olcsó importtal szemben.
Az európai autóiparban egészen különös helyzet alakult ki. Míg a német gyártók saját hazai üzemeikben egyre keményebb költségcsökkentésre kényszerülnek, magyarországi gyáraik közül több látványosan erősödik. A Mercedes kecskeméti üzemének potenciális éves kapacitása akár 400 ezer autóra nőhet, a BMW debreceni gyárában pedig szeptemberben elindult a harmadik műszak, így már a nap 24 órájában zajlik a termelés.
Az Eurostaton alapuló Destatis-adatok szerint 2025-ben a feldolgozóipar egy munkaórára jutó teljes munkaköltsége Németországban 49,5 euró, Magyarországon 15,6 euró volt. A magyar munkaköltség tehát alig több mint 31 százaléka a németországinak, közel 69 százalékkal alacsonyabb. A szakértők szerint ugyanakkor hiba lenne a magyar előnyt kizárólag az olcsóbb munkaerővel magyarázni, mivel az alacsonyabb költségek modern, zöldmezős technológiával párosulnak.
A frissen bejelentett európai autóipari elbocsátások nyomán a magyar ipar is komoly átalakulásokkal néz szembe. Az európai autógyártók globális térvesztése és a csökkenő kereslet tartós alkalmazkodást tesz szükségessé. A kiutat a magasabb hozzáadott értékű ipari és szolgáltatószektorbeli beruházások bevonzása jelentheti, ez azonban inkább a 2020-as évek végének égető kérdése lesz. Ami a 2026-os évet illeti, az átmeneti zavarok ellenére is pozitív évet zárhat az ipar, éves átlagban 3-4 százalék körüli növekedést elérve. Három év ipari recesszió után így a szektor ismét pozitívan járulhat hozzá a GDP növekedéséhez, még a geopolitikai és energiapiaci turbulenciák ellenére is.
