Jogszabály-módosítást követel a KNDS a hadiipari üzemek drónvédelme érdekében
A francia–német hadiipari vállalat, a KNDS sürgeti a jogszabályi környezet módosítását, hogy a védelmi ipari cégek maguk is ártalmatlaníthassák az üzemeik fölé berepülő gyanús drónokat. A fegyvergyártó emellett uniós szintű fellépést és nagyobb hatósági támogatást is szorgalmaz.
A vállalat brüsszeli javaslattételét az indokolja, hogy Európában több hadiipari létesítményt is érintettek tűzesetek, szabotázskísérletek és kémkedési ügyek az elmúlt időszakban. Ezek közül több esetet az érintett kormányok Oroszországhoz kötöttek.
Marcel Grisnigt, a KNDS nemzetközi fejlesztésért felelős ügyvezető alelnöke szerint a vállalatok jelenleg sok esetben csak értesíthetik a hatóságokat, mire azok intézkednek, a kár már bekövetkezhet. Bár a KNDS maga is gyárt drónelhárító rendszereket, saját telephelyein ezek alkalmazásához jogi felhatalmazás szükséges.
Az elhárító eszközök képesek megszakítani a drón és irányítója közötti kapcsolatot, vagy fizikailag is megsemmisíthetik a repülő szerkezetet. Számos európai országban azonban kizárólag a rendvédelmi szervek és a fegyveres erők használhatnak ilyen rendszereket.
Észtország a múlt héten az orosz hírszerzést vádolta meg a Milrem Robotics vállalatot érintő augusztusi gyújtogatás megszervezésével. Több más európai országban is vizsgálnak fegyvergyáraknál történt gyanús incidenseket. Az érintett üzemek közül több Ukrajnának szállít fegyvert és lőszert.
A KNDS-nél is történtek aggasztó esetek. Júliusban egy moldovai férfit kémkedés gyanújával őrizetbe vettek, miután drónt reptetett a vállalat müncheni gyára fölött. Franciaországban pedig a KNDS France és az MBDA üzemeit ellátó energetikai létesítmények tüzeit vizsgálja az ügyészség.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő közben potenciális katonai célpontoknak nevezte az Ukrajnának fegyvereket gyártó európai üzemeket.
Grisnigt szerint sürgős fellépésre van szükség. Arra figyelmeztetett, hogy hiába növelik a gyártási kapacitásokat Európa 2030-as védelmi felkészültségéhez, ha a hibrid hadviselés megakasztja a termelést.
A KNDS vezetője a francia szabályozást hozta fel példaként: az ottani fegyvergyártók és a kritikus infrastruktúrák üzemeltetői saját telephelyeiken is használhatnak drónelhárító rendszereket. Németországban erre a védelmi ipari vállalatoknak nincs lehetőségük.
A cég azt szeretné, ha az ágazatot is kritikus infrastruktúrának tekintenék. Ez hatósági támogatást és a fenyegetésekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférést is jelentene. Grisnigt szerint a nemzeti védelem mellett összehangolt európai megközelítés szükséges, mert a fenyegetések átlépik az országhatárokat.
A KNDS emellett uniós munkacsoport létrehozását sürgeti a hadiipar hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenálló képességének felmérésére. A telephelyek védelméhez az Európai Versenyképességi Alapból is támogatást kérne, megosztva a pénzügyi terheket.
A vállalat már egyeztet más európai fegyvergyártókkal, és a következő hetekben Andrius Kubilius uniós védelmi biztossal is tárgyalna.
