Megtorpantak a világ legnagyobb felvásárlásai: 1000 milliárd dollár alá esett a globális üzletkötési volumen
A globális vállalatfelvásárlási piac értéke a harmadik negyedévben 1000 milliárd dollár alá csökkent, amire Donald Trump tavaly elindított vámháborúja óta nem volt példa. Július és szeptember között 986 milliárd dollár értékben jelentettek be üzleteket, miközben az előző negyedévben még csaknem 1700 milliárd dollárnyi tranzakció született.
Éves összevetésben a visszaesés mérsékeltebb, 13 százalékos volt, de a lendület így is megtört. Az év első felében még úgy tűnt, hogy 2026 minden idők egyik legerősebb vállalatfelvásárlási éve lehet, mostanra azonban a teljes volumen 3900 milliárd dollárra nőtt, ami elmarad a 2021 első kilenc hónapjában regisztrált csaknem 4200 milliárd dollártól.
Az év eleji fellendüléshez hozzájárult, hogy a vállalatok fokozatosan alkalmazkodtak a vámháborúhoz, miközben az amerikai kormány lazított a trösztellenes fellépésen is. A harmadik negyedévben azonban újra nőtt a bizonytalanság.
Irán és a magas kamatok fékezik a felvásárlásokat
A legnagyobb problémát a finanszírozási környezet jelenti. Az iráni háborút követő inflációs nyomás miatt magasabb kamatok nehezítik a több milliárd dolláros felvásárlások hitelből történő finanszírozását, így a vállalatvezetőknek jóval drágábban kell számolniuk ugyanazzal az üzlettel, mint néhány hónappal korábban. Lorenzo Corte, a Skadden ügyvédi iroda globális tranzakciós vezetője szerint idén még inkább igaz, hogy kevesebb üzletből áll össze magasabb összérték. A cégek továbbra is vásárolnak, de már nincs olyan hangulat, amelyben szinte korlátlanul hajlandók lennének pénzt költeni.
A megtorpanás leginkább a gigafelvásárlásoknál látszik. A 10 milliárd dollárt meghaladó tranzakciókból mindössze tízet jelentettek be a harmadik negyedévben, ami közel kétéves mélypont. Az előző három hónapban még 26 ilyen üzlet született.
A nagyobb tranzakciók között így is akadt néhány látványos megállapodás: az Aon 17 milliárd dollárért vásárolná meg a KKR által támogatott USI biztosítási alkuszcéget, az Uber pedig 13 milliárd eurós ajánlatot tett a német Delivery Hero ételkiszállító vállalatra. Bob Iger korábbi Disney-vezér és Josh Kushner befektető eközben 12,5 milliárd dolláros ügyletben vásárolná meg az NBA-ben szereplő Los Angeles Lakers csapatát.
Az AI miatt azt sem tudják, mit ér egy vállalat
A magas kamatok mellett egy másik bizonytalansági tényező is egyre erősebben jelenik meg: a mesterséges intelligencia. A technológia gyors terjedése egész üzleti modelleket írhat át, ezért a vállalatvezetőknek egyre nehezebb eldönteniük, hogy egy most több milliárd dollárra értékelt cég öt vagy tíz év múlva is ugyanannyit ér-e majd. Ez különösen a technológiai, szoftveres és szolgáltatási vállalatoknál lassíthatja a döntéshozatalt.
Aaron Gruber, a Cravath, Swaine & Moore globális M&A-vezetője szerint az igazgatóságok és a menedzsmentek több időt töltenek a kockázatok felmérésével, ezért az üzletek lezárása is lassabbá vált.
A bizonytalanság több nagy tranzakciót már el is sodort. Az AstraZeneca lefújta az amerikai Bristol Myers Squibbbel tervezett, 400 milliárd dolláros összefonódását, míg a Honeywellből kiváló Solstice Advanced Materials visszavonta az Element Solutions felvásárlására tett 14,5 milliárd dolláros ajánlatát, miután a befektetők rosszul fogadták a tervet.
A megtorpanás ellenére a vállalatfelvásárlási piac továbbra is erős. Több tanácsadó szerint a cégek nem mondtak le az üzletekről, csak óvatosabban mérlegelnek. A következő hónapokban ráadásul újra nőhet az aktivitás. Az amerikai félidős választások után megváltozhat a kongresszusi erőviszony, ami később szigorúbb trösztellenes környezetet hozhat. Ez arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy még a jelenlegi, kedvezőbb szabályozási környezetben próbálják lezárni a nagyobb tranzakciókat.
